Fordulat történt a 2027-es minimálbérről és garantált bérminimumról szóló tárgyalásokon. A munkáltatók és a szakszervezetek korábban jelentősen eltérő béremelési javaslatokkal érkeztek az egyeztetésekre, a november 10-i tárgyaláson azonban mindkét fél engedett korábbi követeléseiből.
Bár megállapodás egyelőre nem született, a résztvevők szerint már reális lehetőség, hogy november végéig eldőljön, mennyivel emelkednek a legalacsonyabb kötelező bérek Magyarországon.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) zajló tárgyalások kezdetén komoly különbség volt a munkáltatói és munkavállalói elképzelések között. A munkaadók mindössze 4 százalékos bruttó béremelést tartottak elfogadhatónak, mind a minimálbér, mind a garantált bérminimum esetében. Ezzel szemben a szakszervezetek 12–14 százalékos emelést szerettek volna elérni. A munkavállalói érdekképviseletek arra is hivatkoztak, hogy a korábban megkötött hároméves bérmegállapodás 2027-re eredetileg 14 százalékos minimálbér-emelést irányzott elő.
A munkáltatók szerint a gazdasági helyzet és a vállalkozások teherbíró képessége nem teszi lehetővé a korábban tervezett mértékű emelést. A szakszervezetek viszont úgy vélik, hogy a dolgozók vásárlóerejének megőrzése és a bérek felzárkóztatása érdekében ennél lényegesen nagyobb növekedésre lenne szükség.
A november 10-i tárgyaláson azonban mindkét oldal módosított korábbi álláspontján. Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökea Portfolionak megerősítette, hogy a munkavállalói érdekképviseletek is engedtek követeléseikből. Kalmár Ákos, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökségi tagja szintén előrelépésről beszélt, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy végleges egyezség még nincs. A felek abban állapodtak meg, hogy az új ajánlatok konkrét számait egyelőre nem hozzák nyilvánosságra.
Újdonság, hogy a tárgyalásokon a százalékos emelések helyett konkrét forintösszegek meghatározása is napirendre került. Ez azt jelenti, hogy a következő évi minimálbér és garantált bérminimum összegéről közvetlenül is megállapodhatnak, nem feltétlenül egy előre rögzített százalék alapján. Egyelőre azonban nem ismert, hogy pontosan milyen bruttó összegekről egyeztetnek.
A kormány álláspontja szerint 2027 januárjától jelentősen növekedniük kell a nettó kereseteknek. Ennek egyik eszköze a minimálbért érintő személyijövedelemadó-csökkentés lehet, amelynek keretében 9 százalékos adókulccsal számolnak. A szakszervezetek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az adócsökkentés nem helyettesítheti a bruttó bérek tényleges emelését, hiszen a bruttó kereset többek között a későbbi nyugdíj és egyes társadalombiztosítási ellátások szempontjából is meghatározó.
A munkavállalói oldal emellett egy újabb hároméves bérmegállapodást is szeretne, amely kiszámíthatóbbá tenné a következő évek emeléseit. Hosszabb távú céljuk, hogy 2030-ra a minimálbér elérje a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 50 százalékát. Erről azonban még nincs egyetértés a tárgyalófelek között.
A következő egyeztetés várhatóan november 16–20. között lehet, bár hivatalos időpontot még nem tűztek ki. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint jó esély van arra, hogy még novemberben megszülessen a döntés. A szakszervezetek szintén ebben bíznak.
A legfontosabb kérdés tehát továbbra is az, hogy mekkora bruttó béremelésben tudnak megállapodni a felek. A korábbi 4 és 12–14 százalékos álláspontok már közeledtek egymáshoz, de a 2027-es garantált bérminimum végleges összege még nem ismert. Az új szabályok várhatóan 2027. január 1-jétől léphetnek életbe, amennyiben a felek időben megállapodnak.
