Nem áll jól az EU Kína ellenében

Nem igazán halad a tervek szerint az EU-nak az a terve, mely alapján megtörné Kína hatalmát az ásványkincsek terén. Az eredeti elképzelés az volt, hogy Európa a tiszta energia, a technológia és a védelmi gyártás szempontjából elengedhetetlen anyagok egyik fő termelőjévé váljon - miközben jelenleg igencsak jelentős importőr. „A bányászati ​​és feldolgozási stratégiai projektek legalább egyharmada késik, elakadt, veszélyben van, vagy már nem is létezik, és csak körülbelül a negyedük halad egyértelműen a tervek szerint” - mondta az elképzelés kapcsán Diego Marin, az Európai Környezetvédelmi Hivatal nyersanyagokért felelős politikai tisztviselője.

Az iparág szerint pénzügyi, szabályozási és politikai akadályok korlátozzák az európai bányászati ​​projekteket. Történik mindez annak ellenére, hogy a kritikus nyersanyagokról szóló EU-s törvény célja az volt, hogy megkönnyítse a beruházások indítását és az ahhoz szükséges építkezéseket.

Az EU 2025 márciusában 47 projektet jelentett be, amelyek a blokk 17 kijelölt stratégiai nyersanyagából tizennégyet fednek le - a lítiumtól kezdve a nikkelen, kobalton és grafiton át az elektromos járművek akkumulátoraiban és a szélturbinákban használt mágnesekig bezárólag. Utóbbiak leginkább ritkaföldfémek, amelyek a polgári mellett a katonai iparnak is létfontosságúak. Ilyen többek között a volfram és a félvezetőkhöz használt gallium. Emellett tizenhárom, a blokkon kívüli projektet is magában foglalt az elképzelés. Elvileg az EU-nak 2030-ra a saját szükségleteinek legalább tizedét magának kellene kibányásznia, negyven százalékát feldolgoznia és huszonöt percentjét újrahasznosítsa.

A politika középpontjában Európa Kínától való függőségének megszüntetése áll. Erről beszélt a minap Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is. Mint kifejtette, számos kritikus fontosságú nyersanyag esetében több mint nyolcvan, egyes ritkaföldfémek esetében pedig kilencven százalékban függünk Pekingtől - írja friss cikkében a Politico.