A magas nyersanyagárak és a gyenge jen miatt a japán vállalatok a korábbinál sokkal gyakrabban kényszerülnek áremelésre, ami már a fogyasztási cikkek piacán is markánsan érezteti hatását. A jegybank ezzel együtt optimistán ítéli meg a gazdasági kilátásokat: az értékelések szerint a mesterséges intelligenciához kapcsolódó globális kereslet valóságos beruházási hullámot indított el a hazai technológiai szektorban.
A Japán Jegybank (BoJ) közölte: a magasabb nyersanyagárak generálta áremelkedések már a fogyasztási cikkekre is átterjednek. Egyes vállalatok a korábbinál gyakrabban hajtják végre az áremeléseket, ami az inflációs nyomás kiszélesedésével kapcsolatos aggodalmakat tükrözi.
Az intézmény ugyanakkor derűlátóan nyilatkozott a gazdasági kilátásokról. Értékelésük szerint a mesterséges intelligenciához kapcsolódó élénk kereslet felpörgeti a hazai termelést, az elektronikai cikkektől és gépektől kezdve egészen a távközlési infrastruktúráig.
„Számos régióban a cégek a megnövekedett költségek jelentős részét áthárították” – olvasható a jegybank regionális fiókvezetőinek csütörtöki, negyedéves ülését követően kiadott közleményében. A dokumentum szerint ebben szerepet játszanak a közel-keleti konfliktus és a gyenge jen miatt megugró nyersanyagárak, valamint az emelkedő munkaerőköltségek is.
Az értékelés – amelyet a testület a soron következő, havi kamatdöntő ülésén mérlegel majd – megerősíti azokat a piaci várakozásokat, miszerint a jegybank idén újabb kamatemelést hajthat végre.
A központi bank az ország kilenc régiója közül kettő esetében javított a gazdasági értékelésén, míg a többinél fenntartotta eddigi álláspontját, hangsúlyozva, hogy mindegyik térség mérsékelt fellendülést mutat.
A vállalati beruházási kedv továbbra is erős, különösen az adatközpontok építése és a digitalizációs fejlesztések terén, miközben a közel-keleti konfliktus cégeket sújtó gazdasági hatása enyhülni látszik – tették hozzá.
„A mesterséges intelligencia iránti masszív kereslet miatt egyes cégek már fontolgatják a beruházásaik növelését, ez a tendencia pedig egyre markánsabban rajzolódik ki” – fogalmazott Kenji Fujita, a jegybank oszakai fiókjának vezetője. Ő felügyeli a nyugat-japán Kinki régiót, amely jelentős elektronikai gyártóknak ad otthont.
A fiókvezetők ugyanakkor felhívták a figyelmet az árnyomás kiterjedésére. Kiemelték: a beszerzési költségek ingadozása miatt egyes vállalatok a korábban megszokottnál gyakrabban nyúlnak az áremelés eszközéhez.
„A megnövekedett terhek áthárítására irányuló gyakorlat már a lakossági piacon közvetlenül jelen lévő vállalatoknál is megjelent”, ami folyamatos áremelésekre kényszeríti a cégeket – mutattak rá a tanácskozáson.
Tartóssá váló árnyomás
A nagykereskedelmi infláció közelmúltbeli megugrása is szerepelt azon tényezők között, amelyeket a jegybank az idei két kamatemelést indokoló árnyomás bizonyítékaként hivatkozott.
Elemzői értékelések szerint a legfőbb kérdés most az, hogy a termelői árakra nehezedő felfelé irányuló nyomás milyen mértékben gyűrűzik át a fogyasztói inflációba, és ez miként befolyásolja majd a lakossági keresletet.
A fiókvezetők tapasztalatai alapján a fogyasztás eddig ellenállónak bizonyult, mivel a bérek növekedése javarészt ellensúlyozni tudta a megélhetési költségek emelkedését.
Ugyanakkor a közlemény rögzíti azt is: néhány vállalat elállt a további áremelésektől, vagy kedvezményekkel próbálja magához vonzani a vásárlókat, mivel a háztartások továbbra is óvatosak a kiadásaik növelésével.
„Az inflációs nyomás továbbra is kitart a közel-keleti konfliktus, a globális mesterségesintelligencia-láz fűtötte chipárak és a gyenge jen együttes hatása miatt” – fejtette ki sajtótájékoztatóján Hiroshi Kamiguchi, a jegybank nagojai fiókjának vezetője.
Hozzátette: „A költségek lakosságra történő áthárítása mostantól várhatóan fokozódni fog, ezért kiemelten kell vizsgálnunk a fogyasztásra gyakorolt hatásokat.”
A jegybank a múlt hónapban 31 éves csúcsra emelte az irányadó rátát. Ezzel párhuzamosan jelezte: olyan monetáris szakaszba lépett, amelynek fő fókuszában az alapinflációs cél túllövésének megakadályozása áll, ami egy szigorúbb kamatpolitika lehetőségét vetíti előre.
Az intézmény az október 29-én és 30-án tartandó ülésén teszi közzé frissített, negyedéves növekedési és inflációs előrejelzéseit. A piacok árgus szemekkel figyelik a jelentést, amelyből a következő esetleges kamatemelés időzítésére is következtetni lehet – írta a Reuters.
