A két globális szuperhatalom vezetőinek legutóbbi találkozója óta eltelt négy hónapban Hszi Csin-ping Kína kereskedelmének fellendülését mutatta fel a világnak, míg Donald Trumpnak a csökkenő hazai népszerűségi mutatókkal kellett megküzdenie. Az elemzők szerint ez a helyzet mérsékelte a washingtoni csúcstalálkozóval kapcsolatos várakozásokat, mivel a kínai elnök nem siet komoly engedményeket tenni, az amerikai elnök mozgásterét pedig a költséges iráni háború korlátozza.
Bár felmerülhetnek olyan kényes kérdések, mint Tajvan helyzete, a szeptember 24-i találkozó fő témája az, hogy a vezetők meghosszabbítják-e a tavaly megkötött kereskedelmi fegyverszünetet, amely elhárította egy nagyobb globális gazdasági sokk bekövetkezését.
„Hszi valójában nem keres semmi kézzelfoghatót. Meg akarja hosszabbítani a Trumppal kötött úriemberi megállapodást, hogy Kínának legyen ideje megerősíteni magát” – mondta Jon Czin, a Brookings Institution külpolitikai szakértője, aki korábban az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának Kína-igazgatója volt.
A Fehér Ház óvatosabb megközelítése
A Fehér Ház tisztviselői igyekeztek csökkenteni a jelentős áttörésekkel kapcsolatos várakozásokat. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter és Ho Lifeng kínai alelnök vezette azokat az előkészítő tárgyalásokat New Yorkban, amelyek célja a mesterséges intelligencia védőkorlátaira és a nem érzékeny termékek kereskedelmére vonatkozó lehetséges megállapodások előkészítése volt.
Ez jelentősen eltér Trump 2025-ös hivatalba lépésekor tett ígéretétől, miszerint vámokkal fogja orvosolni a Kínával fennálló kereskedelmi egyensúlyhiányt. Mióta azonban az év októberében fegyverszünetet kötött Hszivel, figyelmét számos más külpolitikai válság – az iráni és ukrajnai konfliktusoktól kezdve az Európával folytatott vitákig – köti le.
Kína szintén szembesült belső kihívásokkal, például a lassuló belföldi kereslettel és az elhúzódó ingatlanpiaci válsággal, de exporttöbblete a második egymást követő évben is meghaladja az 1 billió dollárt, amit a közgazdászok egyre inkább „Kínai Sokk 2.0”-ként emlegetnek. Kínai üzleti vezetők küldötttsége is kíséri Hszit Washingtonba, hogy nagyobb piaci hozzáférésre tegyenek szert.
„A Trump-adminisztráció azt gondolta, hogy hatalmas egyoldalú nyomást gyakorolhat Kínára, hogy engedményeket tegyen, és ez nem történt meg” – mondta Scott Kennedy, a washingtoni székhelyű CSIS agytröszt szakértője. „Ez most Hszi Csin-ping világa, és mindannyian ebben élünk.”
Tajvan kérdése és a fegyvercsomagok
Ha Hszi van előnyösebb helyzetben, az aggodalommal töltheti el az amerikai ázsiai szövetségeseket, akik attól tartanak, hogy a kínai vezető nyomást gyakorolhat Trumpra, hogy enyhítse Washington támogatását Tajvan iránt. Trump korábban elmondta, hogy Hszi több alkalommal is firtatta a fegyvereladások kérdését, mire az amerikai elnök a Tajvannak szánt, függőben lévő 14 milliárd dolláros fegyvercsomagot „tárgyalási eszköznek” nevezte Pekinggel.
Egyes tajpeji és tokiói tisztviselők attól tartanak, hogy ezt a zsetont politikai győzelmek érdekében használhatják fel a novemberi félidős választások előtt. Ez magában foglalhatja a Boeing repülőgépek vagy mezőgazdasági termékek kínai felvásárlásait, illetve a fentanil prekurzor vegyi anyagok áramlásának megfékezését.
„A kínai-amerikai kapcsolatok tranzakciósabbá váltak” – mutatott rá Wu Xinbo, a Fudan Egyetem professzora és a kínai külügyminisztérium tanácsadója. Míg Washington a kereskedelmi tárgyalásokat helyezné előtérbe, Peking számára a Tajvannal kapcsolatos megközelítés kulcsfontosságú.
Nyomásgyakorlás Iránra és a stabilitás megőrzése
Washington abban bízik, hogy Hszi hatékonyan tud nyomást gyakorolni Iránra a konfliktus befejezése érdekében, amely Trump népszerűségét mélypontra taszította. Peking azonban hivatalosan továbbra is tagadja azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint milliárdos áruforgalmat bonyolana le Iránnal szankciókijátszó rendszereken keresztül.
Az elemzők szerint az Egyesült Államok eddigi óvatos fellépése – így a másodlagos szankciók elmaradása Kína legnagyobb kereskedelmi partnerével szemben – azt bizonyítja, hogy Trump a kapcsolatok stabilitására törekszik, hogy energiáit más sürgető ügyekre összpontosíthassa.
„Mind Hszi, mind Trump úgy érzi, hogy nagyon hasznos a stabilitás a kapcsolatban, hogy a sürgetőbb dolgokra tudjanak koncentrálni” – összegezte Ruby Osman, a Tony Blair Institute for Global Change kutatója. „Trump számára ez Irán. Hszi számára ez Kína belpolitikai ellenálló képességének kiépítése.”
