Itt az olajválság, kézenfekvő lenne, ha a gigakészleteken ücsörgő Venezuela is belevágna a piaci feszültségek enyhítésébe. Az ötlet bizonnyal sokaknak tetszene, csakhogy nem pusztán az állam, hanem annak kitermelőegységei is alacsony színvonalon állnak.
Kőgazdagnak kellene lennie (legalább is papíron) Venezuelának. E dél-amerikai állam rendelkezik ugyanis a világ legnagyobb bizonyított kőolajkészletével – amely a legóvatosabb becslések szerint is durván 300 milliárd hordót tesz ki. Az ember azt gondolná, ekkora háttérrel az ország csak úgy ontja magából a fekete aranyat, azonban a napi kitermelése korábbi 3,5 millió hordóról korunkra alig egymillióra mérséklődött.
Utóbbi adat beskálázásához érdemes egy 2022-es rangsort felállítani: ezt az Egyesült Államok vezeti napi 11,1 millió hordóval, majd Oroszország (10,1), Szaúd-Arábia 9,3), majd egy nagy ugrást követve Kanada (4,5) és Irak (4,08) követi. Caracas legfőbb vásárlója, ahová az export nagy része irányul Kína és az Egyesült Államok. Utóbbi ugye az év elején eléggé keményen szólt bele a belpolitikába, majd a kikényszerített változások és megállapodások függvényében jelentős felvevőpiacá is vált. A volumen elérheti a napi 800 000 – 900 000 hordót is.
Mindent összevetve leszögezhető, Venezuela a világ teljes olajellátásának mintegy egy százalékát képes manapság biztosítani.
Ha az okokat keressük, akkor kétféle válasz biztos adható. A helyi kitermelőplatformok rendkívül elavultak, egyes pontokon szó szerint romos állapotban vannak. Csöppet sem segít a helyzeten a krónikus alulfinanszírozottság, valamint az egészen elképesztő technológiai lemaradás. Míg ugyanis bárhol a világon a kitermelőcégek alkalmazottai eléggé jól meg vannak fizetve, addig e latin-amerikai országban ez sajnos nem állja meg a helyét. A kitermelési infrastruktúra az évtizedes elhanyagolás és a szankciók miatt részben megbénult, a csővezetékek lyukasak, illetve azokat bűnözők fúrkálják meg.
S ha ez önmagában nem lenne elegendő, a finomítókapacitások is riasztóan gyatrák, s ezért csak drágán fenntarthatóak. Így fordulhat elő, hogy bár elvileg dúskálnak a fekete aranyban, mégis rendszeresek a kilométeres sorok a benzinkutak környékén.
A legnagyobb gondot pedig maga a velejéig korrupt állami rendszer jelenti, amely révén az egyre apadó bevételek sem oda vándorolnak, ahová azoknak érkezniük kellene...
