Az állami megrendelések visszafogottsága és az üzleti szektor beruházásait fékező bizonytalankodás miatt továbbra is nehéz megítélni az építőipar kilátásait, ám ezen javíthat az uniós pénzek beáramlása, amennyiben annak csak kis részét viszi el a növekvő kereslet hatására bekövetkező áremelkedés – vélekedtek piaci elemzők az építőipar májusi teljesítményéhez fűzött kommentárjukban.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott jelentése szerint májusban két hónap növekedés után ismét csökkent az építőipari termelés volumene a nyers adatok alapján 10,7, a munkanaptényezővel kiigazítva 6,7 százalékkal. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 4,2, az egyéb építményeké 21,9 százalékkal volt kisebb. Áprilishoz viszonyítva 6,5 százalékkal csökkent a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított építőipari termelés.
Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában úgy fogalmazott, hogy korrigált májusban az építőipari termelés, a trend a májusi csökkenéssel együtt is inkább kedvező, a januári beszakadás után a tavaszi hónapok átlagában 4,9 százalékkal volt magasabb a termelés volumene, mint a téli időszakban.
A gyengébb májusi teljesítmény teljes mértékben az egyéb építmények főcsoporthoz kötődött, amely nagyobb részét az állami megrendelések adják. A nagyobb projektek lezárása, illetve az újak késleltetett indulása jelentős volatilitást tud kiváltani az adatokban. A kilátások azonban még ezzel együtt is inkább pozitívak: az építményfőcsoport hó végi rendelésállománya több mint 10 százalékkal haladta meg a megelőző évi magas bázist is – emelte ki.
Az épületek építése főcsoport, ahol a vállalati kereslet dominál, csak részben tudta ellensúlyozni az egyéb építmények teljesítményét, így az alacsony beruházási hajlandóság magyarázza a gyengébb teljesítményt.
Az elemző szerint az építőipar kilátásait továbbra is a bizonytalanság jellemzi. A rendelésállomány alapján a mélyépítés terén bővülés jöhet, de a lakásépítési projektek is támogathatják az ágazat növekedését, amit a Lakhatási Tőkeprogram, illetve az Otthon Start program indukálta kereslet hajt. A vállalati szektor adja a szűk keresztmetszetet a kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság tartósan visszafogja a beruházási hajlandóságot, ám az ágazat stabilizációját tovább erősíthetik a beérkező uniós források, amelyek többletkeresletet generálnak. A fő kérdés ezzel kapcsolatban az lesz, hogy ez milyen mértékben csapódik majd le az árakban, ami rombolhatja az uniós források felhasználásának hatékonyságát.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza leszögezte: gyengén teljesített májusban az építőipar, de elképzelhetőnek tartja, hogy a visszaesés csak az ágazatban jellemző hullámzás megjelenése. Azt sem zárta ki, hogy a kormányváltást követően a kivitelezők a bizonytalanság miatt behúzták a kéziféket, illetve hogy amit lehetett, azt áprilisban befejeztek, átadtak, így ez magyarázza az előző hónap magas teljesítményét. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a KSH külön kiemelte az út- és vasútépítések súlyos visszaesését, amelyek állami megrendelésre történnek.
Mint hozzátette, az új kormány felállásával és az uniós pénzekhez való hozzáféréssel ismét felpöröghet az ágazat, különösen is nagy szerepe lehet a következő időszakban a vasúti beruházásoknak. A friss adat alapján kevéssé tűnik valószínűnek, hogy az építőipar pozitívan tud hozzájárulni a GDP második negyedévi növekedéséhez – összegezte a Gránit Alapkezelő szakértője.
