A világ olajütőere

A Hormuzi-szoros azért vált rendkívül fontossá, mert ez a keskeny tengeri út köti össze a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal, és rajta halad át a világ olajkereskedelmének jelentős része. Már évszázadokkal ezelőtt is fontos kereskedelmi útvonal volt, de igazán a 20. században, az olajkorszak idején nőtt meg a stratégiai jelentősége. A Perzsa-öböl menti országok – például Szaud-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Kuwait és Irak – innen exportálják az olajuk nagy részét. Mivel a szoros nagyon keskeny, könnyen sebezhető katonailag vagy politikailag, ezért minden konfliktus azonnal hatással lehet az energiaárakra világszerte. Az Irán körüli feszültségek miatt a térség gyakran geopolitikai középponttá válik. Az Egyesült Államok és más nagyhatalmak ezért hosszú ideje katonailag is figyelik és védik a térséget. A Hormuzi-szoros ma a világgazdaság egyik legfontosabb „szűk keresztmetszetének” számít.

A világban több olyan stratégiai „szűk keresztmetszet” is van, amelyeken hatalmas mennyiségű kereskedelem és energia halad át. A Szuezi-Csatorna köti össze a Földközi-tengert a Vörös-tengerrel, ezért kulcsfontosságú az Európa és Ázsia közötti hajózásban. A Panama csatorna az Atlanti- és a Csendes-óceán közötti egyik legfontosabb útvonal, ami rengeteg időt takarít meg a hajóknak. A Malaka-szoros mellett húzódik, és a világ egyik legforgalmasabb tengeri útvonala, főleg Kína és Japán energiaellátása miatt. A Bab-el-Mandeb a Vörös-tenger bejárata, ezért a Szuezi-csatornához kapcsolódó kereskedelem szempontjából létfontosságú. A Boszporusz stratégiai kapcsolatot jelent a Fekete-tenger és a Földközi-tenger között. Az ilyen helyek azért ennyire fontosak, mert ha akár rövid időre lezáródnak vagy veszélybe kerülnek, az azonnal megdrágíthatja a szállítást, az energiát és a világkereskedelmet.