Orbán Viktor: Kettős válság jön

Az országgyűlési választások előtt az Index interjúsorozatában megszólaló Orbán Viktor elsőként az energiapolitika legégetőbb kérdéseire reagált. A miniszterelnök megerősítette: a stratégiai olajtartalékhoz való hozzányúlás kényszerlépés volt, amelyet az ellátási zavarok indokoltak.

A kormányfő szerint a helyzetet alapvetően az okozta, hogy Volodimir Zelenszkij döntése nyomán megszakadt egy fontos szállítási útvonal, ami miatt nem volt elegendő nyersanyag.

Orbán Viktor elmondta: Magyarország jelenleg Horvátország felől igyekszik pótolni a kieső mennyiséget, miközben folyamatos vita zajlik arról, hogy az alternatív vezetékkapacitás meddig terhelhető. Kiemelte, hogy a tartalékok felhasználása mellett azok visszatöltése is zajlik, vagyis a rendszer egyszerre működik „két irányban”.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy a régió egyik kulcsfontosságú finomítójában korábban tűzvész történt, ami csökkentette a feldolgozási kapacitást. Emiatt először a szlovák készletek feltöltése zajlik, és csak ezt követően kerülhet sor a magyar tartalékok visszaépítésére.

A miniszterelnök elmondta: jelenleg nincs pontos válasz arra, hogy meddig tartható fenn a jelenlegi árszint, mivel ez nagymértékben függ a nemzetközi olajpiac alakulásától.

Ennek ellenére a kormány szándéka egyértelmű: a védett ár fenntartása.

Az interjúban szóba került egy 500 millió dollár értékű amerikai nyersolaj-vásárlás is, amely kapcsán Orbán Viktor jelezte: a megállapodást még korábban kötötték meg Donald Trumppal, most csupán annak végrehajtása történik.

A miniszterelnök hangsúlyozta: a beszerzés célja az ellátás diverzifikálása, vagyis hogy Magyarország több forrásból is hozzáférjen energiahordozókhoz. A döntést a kormány energetikai vezetői, köztük Lantos Csaba javasolták.

A kormányfő az interjúban hangsúlyozta: a kormány gazdaságpolitikájának alapja továbbra is a „munkaalapú gazdaság”, amelyet a teljes foglalkoztatottság elérésével azonosított. A miniszterelnök szerint ez az elmúlt másfél évtized legnagyobb eredménye, ugyanakkor hiányérzete is van: több területen nem sikerült minden célt elérni.

Kiemelte, hogy a bankrendszerben, az energiaszektorban és részben a távközlésben sikerült növelni a hazai tulajdon arányát, azonban a kiskereskedelemben ez nem valósult meg.

A kiskereskedelemben nem sikerült ezt elérni, holott az élelmiszer-kereskedelem szorosan összefügg a gazdák jövedelmezőségével – fogalmazott. Orbán Viktor szerint ez azért kulcskérdés, mert a magyar mezőgazdaság teljesítménye és a termelők bevétele nagymértékben függ a kereskedelmi láncok működésétől. Hozzátette: többször próbálták átalakítani a rendszert, de „beletört a bicskájuk”.

A gazdasági növekedés megtorpanására reagálva a miniszterelnök egyértelműen a háborús környezetet és az arra adott európai válaszokat nevezte fő oknak. Szerinte a háború és a brüsszeli szankciós politika együtt olyan hatást gyakorolt az energiarendszerre, amely különösen súlyosan érinti Magyarországot, mint energiaimportra szoruló országot.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: igazságtalannak tartja a helyzetet, mert Magyarország nem részese a konfliktusnak, mégis jelentős gazdasági következményeket visel.

A miniszterelnök szerint a gazdasági növekedést nem célnak, hanem eszköznek kell tekinteni, és még kedvezőtlen környezetben is lehet jelentős társadalmi célokat megvalósítani. Példaként említette:

• a 11 százalékos minimálbér-emelést alacsony növekedés mellett,
• a fiataloknak nyújtott, fix 3 százalékos kamatozású lakáshitelt,
• valamint a többgyermekes édesanyák élethosszig tartó adókedvezményét.

Egy blokkolt gazdaság mellett ilyen lépéseket megtenni világrekord – fogalmazott. Hozzátette: a kormány nem „fagyasztotta be” a céljait a háború miatt, hanem igyekezett a legfontosabb intézkedéseket így is végrehajtani. Az interjúban szóba került az Eurostat friss adata is, amely szerint Magyarország az uniós fejlettségi átlag 76 százalékán áll, és több régiós ország megelőzte.

Orbán Viktor erre reagálva azt mondta: az összehasonlítások torzíthatnak, mert nem veszik figyelembe az egyes országok eltérő gazdaságpolitikai modelljeit.

Szerinte Magyarország olyan intézkedéseket valósított meg – például családtámogatások és kedvezményes hitelek –, amelyek más országokban nem léteznek.

A miniszterelnök hangsúlyozta: a gyorsabb növekedést sok ország az államadósság növelésével éri el, míg Magyarország ezzel ellentétes pályát követ. Elmondása szerint a kormány célja az adósság csökkentése, még ha ez rövid távon visszafogja is a növekedést.

„Mi is tudnánk gyorsabban növekedni, ha elengednénk az államadósságot, de ennek az árát a fiatalabb generációk fizetnék meg” – fogalmazott. Orbán Viktor a választások utáni időszakról szólva egyértelművé tette: kormányzati győzelem esetén sem várható gyors visszatérés a „normál” gazdasági működéshez.

A miniszterelnök szerint Magyarország már most is válságkezelő üzemmódban van a háború következményei miatt, és ez a helyzet akár 2027-ig is fennmaradhat.

„Most Magyarország egy válságkezelő üzemmódban van, és szerintem a 26-os évben is abban marad” – fogalmazott. Orbán Viktor úgy látja: az előttünk álló időszakban nem a növekedés lesz a középpontban, hanem a károk mérséklése és a gazdasági stabilitás megőrzése.

A kormányfő szerint a következő évek gazdaságpolitikájának súlypontjai már most kirajzolódnak. Ezek közé sorolta:

• a rezsicsökkentés megvédését,
• a védett árak fenntartását,
• valamint az élelmiszerárak újbóli elszállásának megakadályozását.

„Arra gyúrok, hogy meglegyen az az erő a kormányban, amely ezt a válságot nagyobb veszteségek nélkül átvészeli” – mondta. Orbán Viktor hangsúlyozta: ezek nemcsak gazdasági, hanem társadalmi stabilitási kérdések is.

„Európa sem fogja elkerülni”

A miniszterelnök borúlátó képet festett a nemzetközi környezetről is. Szerinte egy összetett, egyszerre energia- és pénzügyi jellegű válság közeledik, amely alól Európa egésze sem tudja majd kivonni magát.

Magyarország célja ezért nem a válság elkerülése – mert az szerinte nem lehetséges –, hanem annak kezelése – olvasható a vg.hu oldalán.