Energiadráma Németországban

Az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása brutális energiaár-robbanást indított el, amelyre Németországnak is rendkívüli intézkedésekkel kellene reagálni. A kormánykoalíció azonban eddig még nem lépett, és egyelőre csak mérlegeli, hogy extraprofitadóval, ársapkával vagy adócsökkentéssel védje meg a lakosságot.

Egyre komolyabb energiapiaci feszültségekkel szembesül Németország, miután az iráni háború következtében gyakorlatilag lezárult a világ egyik legfontosabb tengeri útvonala, a Hormuzi-szoros. Ez az átjáró a globális olaj- és cseppfolyósítottföldgáz-szállítása mintegy 20 százalékát bonyolítja, így kiesése azonnal árfelhajtó hatással járt világszerte. Európa legnagyobb gazdasága pedig különösen sebezhető az energiapiaci káoszra, ahogyan azt az orosz–ukrán háború kirobbanását követően látni lehetett.

Egy, a német kormánykoalíción belül működő munkacsoport pénteken arra kérte a kabinetet, hogy lépjen fel az üzemanyagárak emelkedése ellen. A javaslatok között szerepel

• az energiacégek extraprofitjának megadóztatása;
• egy ársapka bevezetése a benzinkutakon;
• valamint az áramköltségek csökkentése a háztartások számára.

Ezek mellett még felmerült az energiaadók mérséklése és a széntüzelésű erőművek újbóli üzembe helyezése is.

Nincs ellátási probléma, árprobléma van. A piaci pánik az egekbe lökte az árakat, és sürgősen lépnünk kell annak érdekében, hogy megállítsuk az energiaválságot – nyilatkozta a Reutersnek Armand Zorn szociáldemokrata politikus, a munkacsoport egyik vezetője.

A tervezett intézkedések egy elhúzódó konfliktus forgatókönyvére épülnek. A politikusok abból indulnak ki, hogy a Hormuzi-szoros hosszabb ideig zárva maradhat a hajóforgalom jelentős része előtt, ami tartósan magasan tarthatja az energiaárakat. Ez nemcsak a lakosságot, hanem az ipart is súlyosan érinti, különösen egy olyan exportorientált gazdaságban, mint Németország.

Felkészíti az utasokat a népszerű légitársaság: 20 százalékkal drágulhat a repülőjegy – áthárítják a kerozin áremelését

Komoly drágulást vetítenek előre a légitársaságok az emelkedő kerozinárak miatt. A repülőjegyárak akár 20 százalékkal is nőhetnek, ha a helyzet nem javul.

A szénalapú energiatermelés visszahozása különösen érzékeny kérdés, hiszen ez szembemegy a korábbi klímapolitikai vállalásokkal. Ugyanakkor a jelenlegi helyzetben a döntéshozók egyre inkább pragmatikus megoldásokat keresnek, még akkor is, ha azok hosszabb távon vitatottak.

A pénzügyi piacok is idegesen reagáltak a fejleményekre, az energiahordozók árának emelkedése pedig láncreakciót indíthat el az inflációban.

Ez újabb terhet róhat a háztartásokra, amelyek már a korábbi energiaválság idején is komoly áremelkedéseket tapasztaltak.

A mostani helyzet emlékeztet a 2022-es energiaválságra, amikor az orosz–ukrán háború miatt szakadt meg több ellátási lánc. Akkor is hasonló eszközökhöz nyúltak az európai kormányok, beleértve az árkorlátozásokat és az állami támogatásokat. A jelenlegi krízis azonban újabb bizonyítéka annak, hogy Európa energiaellátása továbbra is rendkívül sérülékeny a geopolitikai konfliktusokkal szemben.

A német kormány tétlensége nehezen érthető, mivel a rendelkezésükre álló eszközök nemcsak kipróbáltak, hanem az utóbbi hetekben már sikeresen újra be lettek vetve – például Magyarországon –, hogy megfékezzék az energiaválság hatásait. Ha Berlin nem lép időben, annak brutális következményei lehetnek a lakosságra, a vállalatokra és az egész német gazdaságra nézve - írja a Vg.