Az Egyesült Államok kiléphet az a Nemzetközi Energiaügynökségből

Az európai országok ugyanakkor az IEA kétéves ülésén megerősítették elkötelezettségüket a tisztább üzemanyagok iránt.

Tíz évvel ezelőtt közel 200 ország mellett az Egyesült Államok is aláírta Párizsban a klímavédelmi megállapodást, amelynek célja a globális felmelegedés korlátozása a kőolaj, a gáz és a szén felhasználásának csökkentésével, hogy 2050-re elérhessék az üvegházhatású gázok nettó zéró kibocsátását.

„Tíz évet fektettek egy romboló illúzióba, miszerint 2050-re elérik a nettó zéró kibocsájtást. Az Egyesült Államok minden rendelkezésre álló eszközt latba vet annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljon az IEA-ra, hogy felhagyjon ezzel a tervvel” - mondta Wright.

A párizsi székhelyű IEA-t az 1970-es évek olajválsága nyomán hozták létre, és kutatások mellett adatokkal látja el tagállamait energetikai politikájuk alakításában. Washington évente 6 millió dollárral járul hozzá az IEA 22 millió dolláros teljes költségvetéséhez.

„Bizonyosan sok olyan országot látunk, legalábbis magánviszonylatban, amelyek arról beszélnek, hogy újra versenyképessé akarnak válni, újra szeretnék iparosítani országukat, s erős hadsereget akarnak” - mondta Wright. Hozzátette azonban, hogy egyes politikusok, főleg Európában, valószínűleg nem fogják nyilvánosan visszavonni elkötelezettségüket a zöld átmenet iránt. „Számos európai ország a nettó zéró kibocsátásra alapozta politikai programját és azt a vágyát is, hogy a világ bizonyos területein jelentősebb szerepet töltsön be. Csakis a hideg, kemény valóság, a nép lázadozása és a politikai pártok leváltása hozhat változást” - vélekedett Wright.

Sophie Hermans holland miniszterelnök-helyettes, aki elnökölt az ülésen, azt hangoztatta, az államok többsége kifejezte azon szándékát, hogy több tiszta energiába fektessen be, és kevésbé támaszkodjon külföldi importra.