Több orosz gázt vesz az EU, mint Kína

Az európai kormányokat egyre erősebb bírálatok érik amiatt, hogy az uniós kikötőkön keresztül továbbra is jelentős mennyiségű orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) érkezik a kontinensre, miközben Oroszország háborút folytat Ukrajnában. Friss adatok szerint a Kreml 2025-ben hozzávetőleg 7,2 milliárd euró bevételre tett szert az Európai Unióba irányuló LNG-exportból, elsősorban a szibériai Dzsamal-félszigeten működő Dzsamal LNG-komplexum révén - írja a VG.

Bár Brüsszel vállalást tett arra, hogy 2027-ig betiltja az orosz LNG importját, a gyakorlatban egyelőre nem látszik érdemi visszaesés az európai kikötőkbe érkező szállítmányok mennyiségében. Az Urgewald nevű civil szervezet elemzése szerint 2025-ben több mint 15 millió tonna Dzsamal LNG jutott el európai terminálokra az északi-sarki jégmezőkön keresztül, ami jelentős bevételt biztosított az orosz államnak. Miközben a vezetékes földgázszállításokat Európa nagyrészt leépítette az ukrajnai háború kitörése óta,

az unió részesedése a Dzsamalból származó globális LNG-szállítmányokból tovább nőtt, 76 százalék fölé emelkedve.

Az LNG-behozatal jogilag továbbra is megengedett, az Európai Unió pedig eddig óvatos volt az orosz LNG teljes betiltásával, különösen a közép- és kelet-európai országok energiafüggősége miatt. A szállítás logisztikai hátterében döntő szerepet játszik két európai hajózási vállalat, amelyek a Dzsamal LNG jelentős részét jégtörő képességű, Arc7-es típusú tartályhajókkal juttatják el az európai piacokra. Ezek a hajók kifejezetten a projekt igényeire készültek, és nélkülözhetetlenek az északi útvonalakon történő szállításhoz.

Az EU Magyarországot szidja, miközben több millió tonna orosz cseppfolyósított földgázt vásárol

Az elemzés szerint az európai kikötők kulcsszerepet töltenek be a rendszer működésében: lehetővé teszik, hogy a jégtörő LNG-hajók gyorsan visszatérjenek az Északi-sarkvidékre újabb rakományért, ahelyett, hogy hetekig tartó ázsiai utakra kényszerülnének. Belgium, Franciaország és más nyugat-európai országok termináljai így nemcsak fogadóállomásként, hanem logisztikai csomópontként is működnek. Franciaország különösen kiemelkedő importőr, miközben egyik legnagyobb energetikai vállalata befektetőként is jelen van a Dzsamal-projektben.

2025-ben Kínába mindössze 51 hajó érkezett, amelyek 3,6 millió tonna LNG-t vittek,

eközben pedig

• 58 LNG-tanker futott be belgiumi terminálokra, összesen 4,2 millió tonna cseppfolyósított földgázt szállítva Oroszországból;
• Franciaországba 87 tanker összesen 6,3 millió tonna LNG-t rakodott ki a dunkerque-i és montoir-i kikötőkben,

amivel Franciaország lett a Dzsamal LNG legnagyobb egyedi importőre. A képet tovább árnyalja, hogy a francia energetikai óriás, a TotalEnergies továbbra is befektetőként vesz részt a Dzsamal-félszigeti projektben.

A számok alapján a logisztikai előny is egyértelmű: az európai kikötők közelsége lehetővé teszi, hogy az Arc7-es jégtörő LNG-hajók gyorsan visszatérjenek az Északi-sarkvidékre újabb rakományért, szemben az ázsiai – különösen kínai – útvonalakkal, amelyek hetekre lekötik a flottát. Ez érdemben növeli a Dzsamal LNG-projekt hatékonyságát és bevételtermelő képességét.

Nemcsak hajószámban, hanem leszállított mennyiségben is az Európai Unió áll az élen: Belgium és Franciaország együtt jóval nagyobb volument vett át 2025-ben, mint a kínai kikötők. Ez különösen éles ellentmondás annak fényében, hogy az EU politikailag az orosz energiahordozóktól való leválást hirdeti, miközben a cseppfolyósított földgáz esetében Európa vált Moszkva legfontosabb piacává.

Nagyon fogy a gáztartalék Európában, az egyik nyugati mintaállam szenved a legjobban

Az európai gáztározók töltöttsége jelenleg 59 százalék körül alakul, ami ugyan meghaladja a történelmi mélypontot, de érdemben elmarad az év elején megszokott átlagos szinttől. A hideg időjárás miatt a készletek gyorsan fogynak, egyetlen nap alatt közel 0,8 százalékponttal csökkent az összesített töltöttség, miközben a napi gázfogyasztás akár a nyári szint háromszorosát is elérheti. Több uniós országban 50 százalék alá süllyedtek a tartalékok, Hollandia helyzete különösen figyelmet érdemel, bár az ország kiterjedt vezetékhálózata és LNG-kapcsolatai egyelőre stabilitást adnak. A készletek apadása és a tartós fagy hatására a gázárak is emelkedésnek indultak, a holland TTF-tőzsdén 28 euró fölé nőtt a megawattóránkénti ár. Szakértők szerint ugyanakkor az ellátásbiztonság jelenleg nem forog veszélyben, gázhiány nincs, és a piac nyugodt maradt, részben azért, mert Európa már alkalmazkodott az orosz földgáz kieséséhez.