Veszélybe kerülhet egy fontos LNG-elosztó

A kifogásolt uniós direktíva arra kötelezné az európai cégeket, hogy csökkentsék a környezetre gyakorolt káros hatásaikat, függetlenül attól, hogy a tevékenység melyik országban zajlik. Brüsszel célja, hogy 2050-re elérje a nettó zéró szén-dioxid-kibocsátást, Katar viszont szuverenitása megsértésének tartja az előírásokat, amelyek „más államokra erőltetett” klímapolitikát jelentenek.

A fenyegetés különösen érzékeny pillanatban érkezett, mivel az EU 2027-ig teljesen kivonná az orosz fosszilis energiahordozókat, és ezt az űrt részben a katari LNG-re építve tervezték pótolni. Szakértők szerint az idei év még átvészelhető norvég és amerikai forrásokkal, de ha Katar valóban korlátozza a szállítást, komoly problémák jöhetnek.

Az EU-rendelet akár az éves bevétel 5 százalékát kitevő büntetéseket is kiszabhat a szabályszegőkre, így az intézkedés célkeresztjébe kerülhet a katari QatarEnergy, amely aktívan jelen van az európai piacon.

Katar ugyanakkor könnyedén átcsoportosíthatja LNG-exportját más térségekbe, főként Ázsiába, ahol a kereslet folyamatosan nő. Kína a világ legnagyobb LNG-importőre, de India, Japán és Dél-Korea is kulcsszereplő, így a katari szállítmányok biztosan találnak vevőt.

A Reuters adatai szerint Katar jelenleg az EU LNG-ellátásának 12–14 százalékát fedezi, ezzel Oroszország és az Egyesült Államok mögött a harmadik legnagyobb beszállító. Ha valóban megvonják az európai piacról a szállításokat, Brüsszelnek újabb energiaválsággal kell szembenéznie – már a közeljövőben.