A kormány gyors intézkedése a lakosság és a vállalkozások likviditási nehézségeinek enyhítését szolgálta, a bankszektor stabilitásának megőrzése mellett.
Magyarország gyakorlatát vette át az Európai Unió a koronavírus miatti likviditási nehézségek kezelése terén azzal, hogy nem minősítette jelentősen megnőtt hitelkockázatnak a lakosság és a vállalatok banki hiteltörlesztési moratóriumát – közölte lapunkkal a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Emlékeztetnek: a jegybank a járvány magyarországi megjelenése után azonnal javasolta a tőke- és kamatfizetési moratórium elrendelését a gazdasági károk mérséklése érdekében. A kormány gyors intézkedése a lakosság és a vállalkozások likviditási nehézségeinek enyhítését szolgálta, a bankszektor stabilitásának megőrzése mellett.
Hozzátették: az MNB a kezdetektől azt az álláspontot képviselte, hogy a moratórium önmagában nem okozza az ügyletek IFRS9 sztenderd szerinti „hitelkockázatban bekövetkezett jelentős növekedését”. Ezt a szakmai álláspontot ezután az Európai Unió is magáévá tette. Ennek figyelembevételével fogadták el és kommunikálták az uniós felügyeleti hatóságok – az Európai Értékpapír-piaci Hatóság és az Európai Bankhatóság – az európai szinten támogatott irányelveket az általános moratóriumok kezelésére.
Szakmai hibát követnek el azok, akik a moratórium és anélküli törlesztések összegét hasonlítják össze időérték nélkül, mert almát hasonlítanak a körtével – így érvel a törlesztési moratórium lehetőségének kihasználása mellett, a jegybank honlapján megjelent írásában a Magyar Nemzeti Bank három szakértője, Fábián Gergely, Banai Ádám és Vastag László
A pénzintézet szintén tegnap tette közzé legfrissebb jelentését, melyből kiderült, hogy idén három százalék alá eshet, hosszabb távon pedig három százalék körül stabilizálódhat az infláció.
