Beruházások miatt drágult Tatabánya

Bár a tatabányai Dózsakert lakótelep 108,7 százalékos árnövekedési rekordjának hátteréhez hozzátartozik, hogy a nagy ugrás alacsony bázisról indult, a drágulás az elmúlt három évben sem állt meg a városban. A NAV adatait feldolgozó OTP Lakóingatlan Értéktérkép szerint 2016 és 2019 között a megyeszékhelyek közül Tatabányán emelkedtek a leggyorsabb ütemben (93 százalékkal) az átlagos négyzetméterárak: a három évvel korábban mért 143 ezer forintról 276 ezer forintra. A megyében ráadásul több olyan város is van, ahol a drágulás mértéke meghaladta a tatabányait. Így nem meglepő, hogy a vizsgált időszakban Komárom-Esztergom vezette a megyék árnövekedési rangsorát 81 százalékos mutatóval, ami meghaladta a fővárosi, 68 százalékos adatot is. Komárom-Esztergom összességében a megyék
áremelkedési átlagának csaknem a dupláját hozta.

Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője Valkó Dávid közleményé­ben úgy fogalmazott, a megye ingatlanpiacának felfutását számos tényező együttes hatása okozta: „a főváros közelsége, a megyét ketté­szelő M1-es autópálya, az ipari nagyberuházások munkaerőigénye a fizetőképes kereslet növekedésével járt, ami felhúzta az árakat, felpörgette a lakóingatlanok – társasházak és a családi házak – építését. Tatabánya agglomerációs településein egyre szaporodnak az új házak, sok a csokot igénybe vevő, a megyeszékhelyről kiköltöző fiatal a környéken.

Az ingatlanpiac felpörgésében szerepet játszottak, játszanak az ipari nagyberuházások. A befekte­tők jelenleg négy nagy projekten dolgoznak Komárom-Esztergom megyében. A nemzetközi nagyvállalatokhoz köthető fejlesztések össz­értéke 300 milliárd forint. Az építkezések helyszíne Nyergesújfalu, Komárom, Környe és Tatabánya.