Szélsőségesen alakult 2018-ban a csapadék eloszlása: februárban és márciusban az átlagos mennyiség duplájánál, júniusban közel harmadával több csapadék hullott a szokásosnál. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) jelentése szerint országosan 129 ezer hektárnyi földre van vízjogi engedély az öntözéshez.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelentése szerint az elmúlt több mint két évszázadot figyelembe véve a 2018-as év volt a legmelegebb Magyarországon. Az évi átlagos középhőmérséklet 11,99 Celsius-fok volt, ami 1,66 fokkal haladja meg az 1981 és 2010 közötti harminc éves átlagot. Tavaly átlagosan 589,9 mm csapadék esett Magyarországon, ami a harmincéves átlagnál egy százalékkal kevesebb – olvasható az Agrárgazdasági Kutató Intézet legfrissebb jelentésében. A dokumentum szerint a csapadék eloszlása szélsőségesen alakult: februárban és márciusban az átlagos mennyiség duplájánál, júniusban közel harmadával több csapadék hullott a szokásosnál. Az összes többi hónap az átlagosnál szárazabb volt, áprilisban és októberben mutatkozott a legkomolyabb csapadékhiány. A mezőgazdaságban mindez az öntözés szempontjából igen lényeges.
Fontos tudni, az országban viszonylag kiterjedt területrészen van engedélyezve az öntözés. Ez közel 129 ezer hektárt jelent, amelynek több mint négyötöde az Alföldön található. A többi régióban összesen csak 3800-5600 hektár közötti területekre volt vízjogi engedélye a gazdálkodóknak. Ezzel szemben Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyében ugyanezen területek aránya önmagában meghaladta az Alföldön kívüli öt régió teljes legálisan öntözhető területét. Az öntözésnél a legkisebb szerep Nógrád megyének jutott, a száz hektárt is alig haladta meg a vízjogilag engedélyezett öntözhető területek nagysága.
A beérkezett adatok alapján az üzemre engedélyezett éves vízmennyiség 230 millió köbméter volt Magyarországon tavaly, ennek közel négyötöde az Alföldre esik. Az időjárás szempontjából tehát lényeges, hol, milyen mértékben valósul meg öntözés. A fenti adatok alapján a tavalyi száraz, kevésbé csapadékos évben 67 862 hektáron 119 millió köbméter vizet öntöztek ki a gazdálkodók. A megöntözött területek nyolcvanhárom százaléka az Alföldön található, ahová a kiöntözött vízmennyiség több mint négyötöde jutott. A többi öt régióban 1500-2800 hektárnyi területen folyt öntözési tevékenység, átlagosan 4,5 millió köbméter vizet felhasználva. Észak- és Közép-Magyarországon a vízjogilag engedélyezett öntözhető területek több mint hatvan százalékát öntözték a gazdálkodók, Közép-Dunántúlon az engedélyezett területek kevesebb mint négytizedén használták ki ezt a lehetőséget.
A jelentés szerint – amely az adatszolgáltatók jelentései alapján alakította ki statisztikáját – hazánkban hektáronként átlagosan 1749 köbméter vizet használtak a gazdálkodók, amennyiben öntözték a területet. Nagy volt a régiós szórás: Közép-Magyarországon egy hektáron átlagosan 5360 köbméter vizet öntöztek, ami az országos átlag több mint háromszorosa, ezzel szemben Észak-Magyarországon kevesebb vizet használtak fel hektáronként, mint az országos átlag harmada. Hazánkban körülbelül hetven-nyolcvanezer hektárnyi termőföldet öntözünk, volt olyan időszak, amikor ez még kétszázezer hektár volt – nyilatkozta korábban lapunknak Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Beszélt arról is, hogy ha a meglévő csatornarendszereket rendbe tennék, pár év alatt meg tudnánk duplázni a jelenleg öntözött terület nagyságát.
