A második IMF-hitelétől remélte talpra állását Argentína, Venezuela pedig továbbra sem tud kilábalni abból a válságból, amelybe jó pár éve belekerült. A pénzromlás és az elvándorlás miatt meglévő adottságait sem tudja kihasználni, a növekvő olajárak pedig egy újabb recesszióhoz vezethetnek.
Argentína először ötvenmilliárd dollárt kapott a valutaalaptól, azonban a jegybankjuk rossz politikát folytatott, a válságkezelés nem bizonyult tartósnak, sőt ellenkezőleg, a nemzeti valuta megmentésére tett kísérletek nem vezettek eredményre. A segítséget egy újabb hitelcsomagtól várták, ám – látva az előző eredményeket – a megigényelt ötvenmilliárd helyett mindössze nyolcmilliárd dollárt kaptak – mondta lapunknak Kecskés András jogász-közgazdász, a Pécsi
Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi docense. Az új argentin elnök dolgát nehezíti, hogy nem tudja érdemben befolyásolni a jegybank monetáris politikáját, ami a magyarral szemben nem növekedésalapú, és amelynek már nem hisznek a nemzetközi piacok.
Argentína ki van téve az exportjának – ez főleg a marhahúst jelenti –, a bérek vásárlóereje azonban csökken, hitelspirálba került az ország, szemben Brazíliával, amelynek a gazdasága még növekedést tud felmutatni – mutatott rá Kecskés András. Venezuelában Argentínánál is nagyobb a baj, közgazdaságilag mérhetetlen, tízmillió százalékos a hiperinfláció. Habár rögzített árrendszer van, ez kiiktatta a piacgazdaságot, a pénzromlás üteme olyan mértékű, hogy szó szerint véve nem érdemes dolgozni, mert a hónap elején megkapott pénz a hónap végére semmit nem ér.
Emiatt tömeges a kivándorlás, és hiába lenne a nehézipar, azon belül az olajkitermelés Venezuela húzóágazata, erő, munkaerő híján, elavult technológia birtokában ezt nem tudják kiaknázni, ami felfelé hajtja a nyersanyagárakat. Maduro elnök Oroszország, Kína és Venezuela hadserege támogatását élvezi. Az elnök előtt két út áll, vagy megszilárdítja hatalmát, vagy pedig az ellenzék veszi át az irányítást. Brazíliával összevetve utóbbi,hitelesség szempontjából is kétségkívül jobb helyzetben van, hiszen a gazdaságért felelős miniszternek egyesült államokbeli kötődése van, az ország piacképes lehet(ne), az viszont a brazil kormány jelenlegi politikájával megy szembe.
Az ottani korrupciós botrányok ellenére Brazília még évi két-három százalékos gazdasági növekedést tud felmutatni, de középtávon ez az ország is Argentína sorsára juthat – tette hozzá. Argentína – Venezuelához képest – „csupán” ötvenszázalékos inflációval bír, az első mentőcsomag után kibocsátott nyolcszázalékos államkötvényei rossz befektetésnek számítanak, és a hozam nem is képes követni az itt is kiugróan magas inflációt. Összevetésül Kecskés András megjegyezte, már a kétszázalékos kamatozású államkötvény is magasnak számít.
A közgazdász úgy látja, Dél-Amerikának és az olajáraknak komoly szerepük lehet egy újabb világméretű recesszióban, azonban Nyugat-Európa bankszektora jól bírja, ellenálló. A felfelé kúszó olajárak növelhetik az energiaszükségletet, mindez pedig a globális szintű infláció gyorsító tényezője lehet.
