Továbbra sem könnyű megváltozott munkaképességűként elhelyezkedni, a közvetlen döntéshelyzet miatt a kisebb cégek nyitottabbak lehetnek az ilyen munkavállalók foglalkoztatására. A megváltozott munkaképességűek által végezhető munkák zöme irodai jellegű, ahol nem jelent gondot például a kerekesszék, mivel a mozgás korlátozottsága nem a munkavégzést nehezíti.
A munkaerőhiány ellenére továbbra sincsenek könnyű helyzetben a megváltozott munkaképességűek. A huszonöt főnél nagyobb cégek inkább befizetik a rehabilitációs hozzájárulást, ahelyett, hogy a munkavállalóik bizonyos hányada megváltozott munkaképességű legyen – mondta lapunknak Baráth András okleveles önéletrajz-szakértő, elhelyezkedési tanácsadó, a Gerilla Önéletrajz műhely főtanácsadója. Hozzátette ugyanakkor, szerencsére akadnak pozitív példák is, mint például az a szklerózis multiplexes munkavállaló, akit adminisztrátorként foglalkoztatnak. Mivel a megváltozott munkaképességűek által végezhető munkák zöme irodai jellegű, nem jelent gondot például a kerekesszék sem, ha az illető be tud járni a munkahelyére. A nehezítő tényezőt Baráth András szerint az jelenti, ha a dolgozó betegsége, állapota a munkavégzést lassítja vagy éppen gátolja. A mentális képességekre kiható betegségek már az első meghallgatáson kiderülnek, de titkolni sem szerencsés az állapotot, például a Parkinson-kórt vagy a szklerózis multiplexet.
A szakértő úgy véli, bár a rehabilitációs hozzájárulás a huszonöt fősnél nagyobb vállalatok esetén kötelező, mégis a kisebb cégek azok, ahol a döntéshozók közelebb vannak az adott helyzethez, és tudnak mérlegelni az adott munkavállaló alkalmazásával kapcsolatban, nyitottabbak is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására, szemben a nagyobb cégekkel, ahol a személyzeti osztályon keresztül történik a dolgozók felvétele. Sőt, az olyan multinacionális vállalatoknál, ahol alacsony az átlagéletkor, még az úgymond ép, ötvenes éveiben járó munkavállaló is kilóg a sorból, hiszen mintegy két évtizeddel idősebb az átlagnál. A nagyobb cégeknél egy koordinátor feladata lehetne elősegíteni, kialakítani a kapcsolatot a megváltozott munkaképességű dolgozókkal.
Baráth András megjegyezte, a kerekesszék önmagában nem szokott problémát jelenteni irodai környezetben még akkor sem, ha az amúgy nem teljesen akadálymentes, tud olyanról, akit munkakezdéskor felvisznek a második emeletre, majd a nap végén lehozzák.
Megjegyezte, hogy sokszor a munkavállalók végzettségével sincsenek szinkronban a megváltozott munkaképességűek számára meghirdetett állások, pedig az érintettek abban lennének érdekeltek, hogy a leginkább hozzájuk igazított feladatokat végezhessék. Ha valaki jelentkezik munkára, találhat olyan cégeket, amelyek az ilyen dolgozókat keresik, vagy nagy számban, arányban foglalkoztatják őket. A jelentkezést megkönnyítendő a nagyobb portálokon már a címsorban jelzik, ha a pozíciót az esélyegyenlőség jegyében hirdették meg.
Portékaként ajánlott állások
Sok esetben ha a cégek hagyományos módon mutatják be a felkínált álláslehetőséget, nem elegendő számú érdeklődő jelentkezik a hirdetéseikre – mondta Baráth András. A közösségi médiában azonban elterjedt egy irány, hogy portékaként megpróbálják eladni a pozíciót, bemutatva annak előnyeit, valamint a feladatköröket. Az önéletrajz-szakértő szerint ha nem derül ki, milyen ismeretekre, készségekre van szükség, érdemes érdeklődni, vagy adott esetben akár meg is pályázni az állást. Baráth András megjegyezte, a legtöbb állás tipizálható, és a nagyobb portálokon utána lehet nézni, milyen ismeretek, képesítések szükségesek az adott vagy ahhoz hasonló pozíciók betöltéshez. Bár hazánkban nem (vagy kevés helyen) jellemző, hogy a bérezést is kiírnák, a közösségi felületen megjelenő hirdetéseknek lehet egy olyan sajátosságuk is, hogy máshová nem teszik fel őket, csak ott láthatók. (MOA)
