Átalakulóban a sertéságazat

Az állatjóléti támogatásokra idén csaknem húszmilliárd forint jut

Gazdaság
  • 2019.04.12. - 02:59
Cikk borítókép
A takarmányok drágulását előbb-utóbb át fogják hárítani a fogyasztókraMH | MH

A sertéságazat a magyar mezőgazdaság kibocsátási értékének nyolc százalékát adta tavaly,
a sertésállomány 2,9 millió egyedet jelentett – derült ki egy tegnapi szakkonferencián. Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára lapunknak azt nyilatkozta, fel kell készülni a további áremelkedésre.

A sertéságazat kibocsátása tavaly az előző évhez képest három százalékkal, 2010 óta pedig 1,8 százalékkal nőtt az orosz embargó és az afrikai sertéspestis okozta piaci válsághelyzetek ellenére – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára tegnap, a Merre tovább, sertéságazat? elnevezésű konferencián Budapesten.
Az államtitkár az Agrármarketing Centrum (AMC) és a Magyar Mezőgazdaság című hetilap által szervezett szakmai tanácskozáson ismertette, hogy a sertéságazat a magyar mezőgazdaság kibocsátási értékének 8 százalékát adta tavaly, a sertésállomány 2,9 millió egyedet jelentett, 4,7 millió sertést vágtak.

Az ágazat importja tavaly 411 millió euró volt, az export értéke meghaladta a 330 millió eurót. A sertéspestis miatt az ország volumenben piacainak egyharmadát, értékben 43 százalékát veszítette el. Ezért is fontos, hogy összpontosítsanak
a belföldi piacra – tette hozzá.

A Vidékfejlesztési programban a sertéstelepek korszerűsítésére kiírt pályázatban eddig csaknem kétszáz kérelmet támogattak 29 milliárd forintnyi kötelezettségvállalással. Emellett a kormány 2014 és 2020 között háromszázmilliárd forintot fordít az élelmiszer-feldolgozás fejlesztésére, az állatjóléti támogatásokra pedig idén csaknem húszmilliárd forint jut – tette hozzá.

A sertéságazat nagy változásban van, átalakult a szabályozás, módosultak a költségek, drágult a takarmány, költségesebbé vált a munkaerő, a támogatás csökkent, mivel az állatjóléti támogatások közül két jogcím is megszűnt, ezért ezt a költségnövekedést és támogatás-csökkenést valamilyen módon ellentételezni kell, ennek pedig egyetlen lehetséges módja az áremelés – nyilatkozta lapunknak Menczel Lász­lóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára.

Hozzátette, hogy mivel a megemelkedett árat továbbhárítja a vágóhíd, arra kell felkészülni, hogy az átadási árak növekedni fognak. Hogy ebből mi jut el a fogyasztóhoz, az már a kereskedőkön múlik, de az biztosan kijelenthető, hogy áremelés szükséges. Ezt a hatást tovább erősíti a kínai piacon jelentősen megnőtt érdeklődés a sertéshús iránt, ami erősen érződik az uniós piacon – tette hozzá.

Reklám