Az akác és az akácméz megvédése volt tavaly Magyarország feladata, ma pedig már arra kell összpontosítanunk, hogy faipari hasznosításának lehetőségeit minél inkább kihasználjuk. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter rámutatott: elválaszthatatlan része a magyar tájnak az akác.
Elválaszthatatlan része a vidéki, elsősorban az alföldi tájnak az akác, az akácvirágzás és a hungarikum akácméz – mondta tegnap Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. A második országos akácnapon a miniszter kiemelte: az akácméz egyedülállóan népszerű terméke a hazai méhészetnek.
Glattfelder Béla gazdaságszabályozásért felelős államtitkár emlékeztetett: tavaly még az akác elleni uniós támadások elhárítása volt a feladat, ma pedig már „offenzívára váltottunk”, és a következő időszakban a növény faipari hasznosításának lehetőségeit igyekszünk minél jobban kihasználni, ehhez pedig minél több faanyag szükséges. Ezért a következő években európai uniós pénzek bevonásával tervezi bővíteni az agrárkormányzat az akác termelését és hasznosítását. Glattfelder kiemelte: Tessedik Sámuel lelkész, a felvilágosodás korának pedagógusa, gazdasági szakíró sokat tett az akác meghonosításáért Magyarországon. Fazekas Sándor kiemelte: az Alföldnek számos olyan területe van, ahol az akácon kívül nem telepíthetők más fafajták, vagy nem maradnak meg.
Az Európai Unió rendeletet alkot annak érdekében, hogy visszaszorítsa az úgynevezett indegenhonos állat- és növényfajtákat. A rendelet valószínűleg 2016-ra készülhet el, és szabályozná, milyen feltételek mellett lehet behozni növény- és állatfajokat, hogyan lehet ezeket szaporítani és terjeszteni.
Az erről készült listára került volna fel a fehér akác, amelyet az 1700-as években hoztak Magyarországra Amerikából annak érdekében, hogy megfogja a talajt, a futóhomokot az Alföldön. Tavaly több szervezet összefogott annak érdekében, hogy az akác ne kerüljön fel a gyorsan terjedő, káros növényfajták uniós listájára, ennek köszönhetően egyelőre nem kell tartanunk szigorú a szabályozástól.
Már az uniós biztos sem akarja betiltani
Bekerült a hungarikumok közé tavaly az akác és az akácméz. A döntéssel sikerült megvédenünk a növényt attól, hogy az Európai Unió a gyorsan terjedő, káros növényekről gyűjtött listájára vegye, így ki kelljen irtani. Korábban már elismerte az unió a fehér akác társadalmi és gazdasági jelentőségét, Karmenu Vella uniós biztos még januárban elmondta: a betiltását nem tekintik reális lépésnek. Az akác rendkívül fontos a bútoripar számára, kiváló faipari alapanyag, emellett Magyarország méztermelésének negyven-hatvan százalékát adja a növény. A méhészek árbevételének mintegy hetven százaléka a kivitelből származik, az akácméz pedig rendkívül keresett a világ számos pontján.
