Napi hárommilliárd forint támogatás

Az előző hét évben minden egyes magyar állampolgárra 660 ezer forint uniós támogatás jutott, a következő ciklusban 712 ezer forint jut majd – mondta Vitályos Eszter európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár a hétvégén Nyíregyházán az uniós fejlesztések nyílt napján. Közölte, a hazai fejlesztéspolitika elsősorban a gazdaságfejlesztésre és a munkahelyteremtésre koncentrál a következő években. Előbbi legfontosabb célja, hogy az ország fejletlenebb régióit felzárkóztassa, és csökkentse az infrastruktúra hiányából fakadó hátrányokat, amelyek egy-egy régiót jellemeznek. Az új időszakban megújul a támogatási rendszer, ez jelentős egyszerűsítést jelent majd a pályázóknak. Kiemelte: Magyarország a második helyet érte el Európában az egy főre jutó uniós pénzek alapján. Az Európai Bizottsághoz benyújtott tíz operatív program közül hetet már befogadott az unió – tette hozzá.

A tervek szerint idén a kormány 133 pályázati felhívást tesz közzé csaknem 2700 milliárd forint értékben. A kabinet stratégiai partnerként tekint a kis- és középvállalkozásokra (kkv), így elsősorban az őket kedvezményezettként érintő pályázatok lesznek az elsők, amelyek megjelennek a következő hetekben. A kkv-k a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) 2383 milliárd forintos keretéből részesülhetnek. Vitályos Eszter kifejtette, a kedvezményes hitel-, garancia- és tőkeprogramok kiemelt célcsoportjai az induló vállalkozások lesznek, a tervek szerint április–májusban kilencvenmilliárd forintnyi pályázati forrás nyílik meg a szektor szereplői előtt. Ebből nyolcvanmilliárd a termelési kapacitás bővítését, öt-öt milliárd pedig a kkv-k munkahelyteremtő beruházásait, illetve a piaci megjelenést szolgálja.

Hazánk naponta hárommilliárd forint európai uniós támogatáshoz jut 2014 és 2020 között, a cél ezen összeg minél hatékonyabb felhasználása – mondta Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője szintén e programsorozat keretében Siklóson. Hangsúlyozta, a kormány az új ciklusban nagyobb összegeket szán gazdaságfejlesztésre, de ezek mellett folytatódnak az infrastrukturális és más beruházások is. Közölte: szinte az összes műemléket, köztük a diósgyőri várat, az egri minaretet és a mohácsi emlékhelyet is uniós forrásból állították helyre az elmúlt években. Úgy vélte: ez amellett, hogy jó példája a támogatás eredményes felhasználásának, megmutatja, milyen fontos a kultúra Európának. Hangsúlyozta azt is, a hatalmas támogatások ellenére az európai uniós tagság legnagyobb hozadéka nem a pénz, hanem az, hogy Magyarország egyenrangú partnerként vesz részt a közösségi szintű döntéshozatalban, egyenrangú tagja a világ legfejlettebb és legerősebb egységes piacának.

Nagy Csaba, a Baranya Megyei Önkormányzat közgyűlésének fideszes elnöke arra emlékeztetett, hogy 2007 és 2013 között, a dél-dunántúli operatív programok révén Baranya 136 milliárd, Somogy 77 milliárd, Tolna 42 milliárd forinthoz jutott, így a három megyében összesen több mint ezer projekt finanszírozására nyílt lehetőség. A közgyűlési elnök a jövőbeni feladatokról szólva elmondta: a Baranya Megyei Önkormányzat 38 milliárd forint értékben tervez fejlesztéseket helyi települések bevonásával. Balázsné Kréth Ibolya, a siklósi önkormányzat polgármesteri kabinetvezetője azt közölte, hogy a dél-baranyai város az elmúlt időszakban harminc európai uniós támogatást valósított meg mintegy hétmilliárd forint értékben. Ennek keretében meg­újult a belváros, és egyebek mellett teljes körűvé vált a szennyvízelvezetés. A siklósi várral kapcsolatban elmondta, hogy a Dél-Dunántúl legnépszerűbb erődítményének rekonstrukciójára nyolc év alatt kétmilliárd forintot költöttek. A forrásokból elnyert pénzből látogatóközpontot építettek, és sok fejlesztést végeztek.