Nem alkotmányellenes a devizahitelesek és pénzintézetek közti perek felfüggesztése – mondta ki az Alkotmánybíróság (AB) tegnap közzétett döntésében. Országszerte mintegy tizenkétezer folyamatban lévő devizahiteles pert függesztettek fel a bíróságok a tavalyi év második felében az elszámolások lezárultáig, várhatóan ez év végéig.
Mintegy száz devizahiteles alkotmányjogi panaszát utasította el az Alkotmánybíróság tegnap, melyben a bankok ellen indított pereik felfüggesztése miatt támadtak két erre vonatkozó törvényhelyet. Az indítványozók szerint a támadott rendelkezések alkotmányellenesek, ugyanis sértik a tisztességes eljáráshoz, a per ésszerű időn belüli elbírálásához és a jogorvoslathoz való jogot, ez utóbbit azért, mert a felfüggesztő bírói döntés ellen nem lehetett fellebbezni. A panaszosok arra is hivatkoztak: a felfüggesztés elleni fellebbezés kizártsága miatt nincs lehetőségük, hogy a per folytatását kérjék. A felfüggesztés időtartama alatt is kötelesek azonban a szerintük jogtalanul megemelt törlesztőrészleteket fizetni, hiszen ennek elmulasztása akár a szerződés felmondásához és végső soron a jelzálogjoggal terhelt vagyontárgy tulajdonjogának elvesztéséhez vezethet.
Az AB szerint nem megalapozottak az alkotmányjogi panaszok. Ezt azzal indokolták – írta a távirati iroda –, hogy a perek felfüggesztése a bankok és a devizahitelesek közti elszámolás lezárásáig tart, ezért a feleknek az eljárás ésszerű időn belül való befejezéséhez való joga csak olyan mértékben szenved sérelmet, amit a korlátozás alkotmányosan igazolható céljának elérése indokol. Az AB szerint a jogalkotó kétségtelenül korlátozta a panaszosoknak pereik ésszerű időn belüli befejezéséhez való jogát, ám ez a korlátozás alkotmányos, hiszen megfelel az alaptörvényben is rögzített szükségességi-arányossági tesztnek, mely szerint „alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható”.
Az Alkotmánybíróság kifejtette, a törvényalkotó a felfüggesztés elrendelésével egyidejűleg rendezte a devizahitelek egyes kérdéseit, például egyértelműsítette az árfolyamrés, illetve az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó szerződéses kikötések jogi megítélését. Így, bár a perek felfüggesztése valóban passzivitásra kötelezte mind a bíróságot, mind a feleket, a felfüggesztés alatt számos per okafogyottá vált. Az AB indoklásában kitért arra is, hogy a devizahiteles perek elszámolás lezárulása előtti folytatása komoly jogbizonytalanságot eredményezne, ami a felfüggesztéssel megakadályozható volt.
A március 24-i keltezésű határozat előadó bírája Lenkovics Barnabás, a testület elnöke volt. A határozat meghozatalában összesen tizenhárom alkotmánybíró vett részt, közülük három – Czine Ágnes, Kiss László és Lévay Miklós – fogalmazott meg különvéleményt.
