Gazdaság

Az MNB üdvözli a Fidesz szigorító javaslatát

A szocialista brókerbotrányban elhíresült Quaestor kártalanítási költségeit a Befektetővédelmi Alap állja

A jegybank azt szeretné, ha a Befek­tetővédelmi Alap állná a szocia­lista brókerbotrányban fiktív kötvényekkel megkárosított Quaestor-ügyfelek kártalanítási költségét. Miután a parlament gazdasági bizottsága elfogadta a fideszes szigorító törvényjavaslatot, az Országgyűlés a jövő héten már meg is szavazhatja azt. Több ügyészből álló külön munkacsoport felügyeli tegnaptól a Hungária Értékpapír Zrt. ellen indított vizsgálatot.

Windisch László 20150325
Windisch László (balra) MNB-alelnök üdvözölte a törvényjavaslatot (Fotó: Kövesdi Andrea)

Kezdeményezi a Befektetővédelmi Alapnál (Beva), hogy fiktív kötvénnyel rendelkező károsultaknak is fizessenek kártalanítást, jelentette be a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A Beva tagjai között vannak alapkezelők, brókercégek és bankok is – összesen több mint hatvan vállalkozás. Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) és a Beva forrásgyűjtését az MNB szerint a jelenlegi törvények már világosan szabályozzák. Így tehát a Beva a pénzügyi rendszer szereplőitől kérhet pótbefizetést, ha nincs elég pénze kötelezettségeinek rendezésére. A Beva vagyona jelenleg 13 milliárd forint, ezt rendkívüli tagi befizetésekkel szeretné jú­niusig 14,5 milliárd forintra emelni az intézmény.

Windisch László, a jegybank alelnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az említett pénzügyi vállalkozástól elkülönül a Quaestor-csoport többi cége – így például az ingatlanos cég –, amelyek nem tartoznak az MNB felügyeleti jogköre alá. Közölte: eltökélt szándék az, hogy a vagyon minél nagyobb részét vissza lehessen szolgáltatni a károsultaknak, ezért üdvözölendő a Fidesz szigorító törvényjavaslata. Windisch László kifejtette: a Quaestor esetében a legálisan engedélyezett kötvényprogramban 58 milliárd forint összegű kötvényt adtak el a befektetőknek, a teljes piacra dobott mennyiség azonban 210 milliárd forintra tehető, „a különbözet adja a fiktív kötvények mennyiségét”.

Jogászokból álló munkacsoport alakult, hogy vizsgálja a fiktív kötvények hátterét. A Külgazdasági és Külügyminisztériumnak (KKM) és háttérintézményeinek nem volt semmilyen törvénytelen információjuk a Quaestor pénzügyi helyzetéről – közölte a honlapján tegnap a KKM. A minisztérium a pénzügyi vállalkozásnál vezetett értékpapírszámláját a Buda-Cash „bedőlése” után szüntette meg, ehhez hasonlóan járt el a háttérintézményként működő Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. is, amely a tőkéjét vette ki a Quaestortól. A cég egy idő után nem tudta biztosítani a kötvények ellenértékét. Az MNKH ezekhez az emberekhez, cégekhez hasonlóan vette ki a tőkéjét a Quaestortól. A Magyar Nemzeti Kereskedőház gondosan járt el, amikor – figyelve a piaci folyamatokat, és azt, hogy mi történik a brókercégeknél – kivette a közpénzt a Quaestortól – írja a KKM.

A közleményt a KKM annak hatására adta ki, hogy számos ellenzéki internetes oldalon olyan hírek jelentek meg, hogy a minisztérium alá tartozó több állami vállalat is a Quaestornál tartotta a pénzét, illetve a KKM éppen a bukás előtt vette ki a pénzét onnan. Az MNKH a pénzt állampapírban tartotta, a tőke kivétele nem járult hozzá a Quaestor csődjéhez. Márciusban az összeg 3,8 milliárd forint volt. Az MNKH vezetősége március 5-én döntött arról, hogy kiveszi a tőkéjét a Quaestortól.

Tarsoly Csaba, a Quaestor-csoport főtulajdonosa közleménye szerint az ügyfelek és a cégcsoport vagyonának megóvása érdekében reorganizációs tanácsadót vontak be, aki a kötvényeket kibocsátó Quaestor Financial Hrurira Kft. csődeljárás indításáról szóló döntését követően a folyamatokat koordinálja. Tarsoly Csaba azt is közölte, hogy a Quaestor Financial Hrurira Kft. csődkérelmét első fokon egy formai hiba miatt a bíróság elutasította, a döntés azonban nem jogerős. Hozzátette, hogy az intézkedések hatálya alatt sem készpénzkifizetés, sem kiutalás, sem értékpapír-transzferálás nem lehetséges. Hangsúlyozta, hogy a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-ből és a cégcsoport egyetlen cégéből sem történt vagyonkimentés, valamint a reorganizációs tanácsadó bevonásával folyamatban van egy terv kidolgozása, amelynek célja, hogy a Quaestor-csoport vagyonának értékét az ügyfelek érdekében meg tudják óvni.


Pártreakciók
A bedőlt szolgáltatóknál visszajár a pénz

Fidesz: Visszakapja pénze nagy részét az a huszonkétezer ember, akinek hatmillió forintnál kisebb összegű befektetése volt a bedőlt pénzügyi vállalkozásoknál. Éppen ezt szolgálja
a törvényjavaslat.

Együtt: A legfőbb ügyész és az Állami Számvevőszék vizsgálja ki, miért a Quaestor kezelte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) számláit, és miért ez a cég nyerte el a moszkvai vízumközpont üzemeltetési jogát.

Liberálisok: Miért tartott közpénzt a kormány a KKM által a Quaestornál, és hogyan fordulhatott elő, hogy azt éppen a csőd bejelentése előtt néhány nappal vette ki. Így a kormány pénze megmaradt, míg a kisbefektetőké elúszott.

MSZP: A Külgazdasági és Külügyminisztérium haladéktalanul hozza nyilvánosságra azon döntés-előkészítő elemzéseket, amelyek szorgalmazták a kereskedőház befektetéseinek kivonását, illetve a számla megszüntetését, ezzel bizonyítva, hogy nem haveri-bennfentes információ alapján menekítették ki a pénzüket.

LMP: A Quaestor gyanús átszervezése, valamint az érthetetlen tőkemozgások mind arra figyelmeztetnek, hogy a betétesek maradék pénze is könnyen kámforrá válhat. Schmuck Erzsébet, a párt országgyűlési képviselője közleményében azt írta: Tarsoly Csaba a mai napig nincs előzetes letartóztatásban, és szabadon garázdálkodhat a cégcsoport legtöbb tagvállalatánál.


Bonyolódnak a Hungária Értékpapír ügyei

Három ügyészből álló külön munkacsoport felügyeli tegnaptól a Hungária Értékpapír Zrt. ellen indított vizsgálatot – tájékoztatta lapunkat Gyugyi Csilla, a Pest Megyei Főügyészség szóvivője. Az intézkedés oka, hogy a mostani brókerbotrányban elsőként bedőlt cég különféle ügyei az eljárás előre haladtával egyre bonyolultabb képet mutatnak, ugyanakkor a törvény szerint a nyomozást két éven belül be kell fejezni.
Továbbra is a Nemzeti Nyomozó Iroda végzi a vizsgálatot, és annak jelenleg három előzetes letartóztatásban és egy szabadlábon védekező gyanúsítottja van. (CST)

A Fidesz törvényjavaslatának főbb elemei

- A kártalanítási eljárás a büntetőeljárás lezárása előtt lefolytatható lesz.
- A cég vagyonát automatikusan zár alá lehet venni, ha azt a bíróság szükségesnek tartja.
- Az eljárási szabályok szerint a bíróság már nyolc napon belül dönt.
- Lehetséges lesz nemcsak a csődbe jutott, hanem az egész cégcsoport vagyonzárolása is.
- Az offshore cég(ek)be kimentett vagyon is zárolható lesz.
- Tulajdonosok, igazgatósági, felügyelőbizottsági tagok és a könyvvizsgáló magánvagyona zárolható.
- Végleg bezárja a családi vagyonátjátszás kiska­puit a törvényjavaslat.