Az energiaellátási források sokszínűsítése nemzetbiztonsági kérdés – mondta tegnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy konferencia megnyitóján, amelyen Amos Hochstein, az Amerikai Egyesült Államok energiaügyekért felelős különmegbízottjával egyetértettek abban, hogy az infrastruktúra fejlesztése kulcsfontosságú az energiabiztonság megteremtéséhez.
Budapesten április 7-én egyeztet a magyar, a macedón, a szerb és a görög külügyminiszter, valamint Törökország Európa-ügyi minisztere arról, hogyan volna kivitelezhető egy olyan déli gázfolyosó, amelyen Azerbajdzsánban kitermelt gázt juttatnának el Törökországon, Görögországon és Albánián át Olaszországba – jelentette be tegnap Szijjártó Péter a Közép- és Délkelet-Európa Energiabiztonságáról szóló regionális konferencia megnyitóján. A külügyminiszter hozzátette, hogy ehhez a vezetékhez amerikai elképzelés szerint kapcsolnának egy észak–déli irányú szállítási útvonalat Görögországból Bulgárián és Románián keresztül Magyarországig.
Szijjártó Péter kiemelte az ellátási források sokszínűségét, mint mondta, ez nemzetbiztonsági kérdés. Leszögezte, hogy a beszállítók versenyeztetésében vagyunk érdekeltek, ez biztosítja ugyanis nekünk a lehető legkedvezőbb árat, amelynek fontos szerepe van a nemzetgazdaság versenyképességének javításában.
Az energiabiztonság megteremtése pedig elsősorban infrastrukturális fejlesztésekkel lehetséges, ezért az Európai Tanács tegnapi és mai ülésén az energiaunió kérdéskörében Magyarország a sorrend betartásáért emel majd szót. Ez Szijjártó Péter szerint az, hogy csak az infrastruktúra kiépítését követően szülessenek majd meg a szabályozások.
Amos Hochstein egyetértett a magyar külügyminiszterrel abban, hogy kiemelten fontos volna befejezni a hazánk és a szomszédos országok közötti földgázvezetékek kétirányúsítását, de a végső cél az volna, hogy a térségben minden ország gázhálózata kapcsolódjon a szomszédoshoz. A szakember szerint ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül a gigaprojekteket kell szem előtt tartani, ehelyett célravezetőbb a könnyen, olcsóbban és gyorsabban megvalósítható beruházások kivitelezése. Ebből a szempontból fontos az, hogy Magyarország a szomszédaival és az Európai Unióval is szorosan működjön együtt, ezt pedig az Egyesült Államok határozottan támogatja. A különmegbízott elmondta azt is, hogy hazája és az unió közötti munka sosem volt olyan aktív, mint most, az energiabiztonsági kérdések megoldásának keresésekor. Amos Hochstein szólt a magyar–horvát gázösszeköttetés kiépítésének fontosságáról is, amely az észak–déli gázfolyosó megvalósításának részét képezné. Kiemelte: a horvátországi Krk-szigetre régóta tervezett, cseppfolyós gázt (LNG) fogadni képest állomásnak kulcsszerepe lenne nemcsak a térség, de egész Európa ellátásában is. A beruházás mintegy négy éve húzódik, de a különmegbízott úgy látja, hogy a bankok hitelezési kedvének élénkítésével a közelebbi jövőben valósággá válhat. Az orosz gáztól való függőségünkkel kapcsolatban Amos Hochstein úgy fogalmazott, hogy az ellátásunkban továbbra is jelentős részt tesz majd ki a hagyományos úton érkező energiahordozó. Szerinte emellett azonban szükséges az új források, így az azeri gáz bekapcsolása is az európai ellátási rendszerbe. A különmegbízott szerint azért is sajnálatos, hogy annak idején ejtették a Nabucco tervét, mert az alternatív forrásból, Azerbajdzsánból hozott volna energiát.
Átadták az Év Befektetője díjakat
A nyolc kategóriában kiosztott díjjal a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) a Befektetői Gálán azokat a cégeket díjazta, amelyek a tavalyi év beruházási döntéseivel és eddigi elkötelezett magyarországi tevékenységükkel kiemelten járultak hozzá a gazdaság fejlődéséhez. A díjakat Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Ésik Róbert, a HIPA elnöke adta át a vállalatok vezetőinek. A miniszter elmondta: az elmúlt négy-öt év magyar gazdasági fejlődése bebizonyította, hogy a magyar modell működik. Ezzel az országnak sikerült meghaladnia egy régi gazdasági dogmát, bebizonyítva, hogy lehetséges egyszerre gazdasági növekedést felmutatni; új munkahelyeket teremteni, közben három százalék alatt tartani a költségvetés hiányát, és csökkenteni az államadósságot.
