Jogellenes állami támogatásnak minősül a lakáscélú támogatásokhoz kapcsolódóan a magyarországi hitelintézeti ágazatnak nyújtott állami garanciavállalás – mondta ki a verdiktet tegnap a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság az OTP Bank ügyében hozott ítéletében.
Olyan lakáscélú támogatásokat vezetett be a magyar kormány még 2001-ben, amellyel a házasok, a többgyermekes fiatal családok és más rászorultak lakáshoz jutását kívánta elősegíteni. A támogatási programmal érintett kölcsönök nyújtását, folyósítását, valamint a támogatások megállapítását és elszámolását hitelintézetek végezték.
A támogatási mechanizmus közvetlen és kamattámogatásokat is magában foglalt. Egyes támogatási formáknál pedig az állam a programban részt vevő hitelintézetek számára garanciát vállalt arra, hogy a támogatással érintett, behajthatatlanná vált kölcsön tőkeösszegének, illetve a hozzá kapcsolódó kamatoknak meghatározott részét számukra megtéríti – olvasható az Európai Bíróság közleményében.
Az egyik ilyen hitelintézet az OTP volt, amely számára az állam egy idő után már nem teljesítette a garanciavállalási kötelezettségét azzal az indokkal, hogy az azzal kapcsolatos megtérítések hazánk EU-hoz történő csatlakozása után az uniós versenyjoggal össze nem egyeztethető állami támogatásnak minősülnének. Az OTP által az állami megtérítések elmaradása miatt indított perben eljáró Fővárosi Törvényszék arra várt választ az Európai Bíróságtól, hogy a kérdéses állami garanciavállalás valóban az uniós joggal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősül-e, és ha igen, akkor hogyan orvosolható a bank által elszenvedett érdeksérelem.
Az Európai Bíróság megállapította: a támogatással a hitelintézeti ágazatot előnyben részesítették a gazdaság többi szereplőjével szemben. A testület arra is felhívta a figyelmet, hogy a hasonló állami támogatásokat előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottságnak, amely jóváhagyhatja vagy elutasíthatja a konstrukciót. A szóban forgó állami garanciavállalást azonban Magyarország nem jelentette be. Következésképpen e garanciavállalást jogellenesnek kell tekinteni, és a bankok által esetlegesen igénybe vett állami támogatást vissza kell téríteni a magyar államnak. Az ítélet arra is kitért, hogy az állami garanciavállalás kedvezményezettjeit az uniós jog alapján nem illeti meg jogorvoslat.
A Portfólióval az OTP Bank azt közölte, elemzi az Európai Bíróság döntését, amely alapján a Fővárosi Törvényszék mondja majd ki az ügyben az ítéletet.
Devizaperek: két határozat, egy halasztás
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta az Erste Bank Hungary Zrt. ellen hozott elsőfokú ítéletet, így a tegnapi döntés szerint tisztességtelenek a pénzintézetek forinthitel alapú szerződéseinek kikötései – írta a távirati iroda. Szintén helybenhagyta az elsőfokú bíróság elutasító ítéletét a Sopron Bank Burgenland Zrt. forinthiteles perében is a Fővárosi Ítélőtábla tegnap kihirdetett határozatában. A bank általános szerződési feltételei nem felelnek meg az egyértelmű és érthető megfogalmazás elvének. A bíróság nyolcszázezer forint – ezen felül az áfa – másodfokú ügyvédi munkadíj megfizetésére kötelezte a felperes pénzintézetet. A CIB Ingatlanlízing Zrt. esetében pedig március 31-re halasztotta a határozat kihirdetését a Fővárosi Ítélőtábla.
