A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ötszázmilliárd forintos összeggel indította el a Növekedési hitelprogram pluszt, amely folytatása a korábbi kedvezményes kölcsönkeretnek. Ugyanakkor célja, hogy a Növekedési hitelprogram korábbi szakaszaiból kiszoruló mikro-, kis- és középvállalkozások hitelhez jussanak. A program eddigi GDP-hatása elérhette az egy százalékot is.
Az MNB tájékoztatása szerint jelenleg számos hitelképes mikro-, kis- és közepes vállalkozás (kkv) nem jut finanszírozáshoz a Növekedési hitelprogram keretében, miután az érintett vállalkozásokat kockázatosnak tartják a bankok. A jegybank a kkv-hitelpiac ezen torzulásának csökkentését kívánja elérni a vállalkozások még szélesebb körének hitelhez jutási lehetőségeinek elősegítésével. A növekedési hitelprogram plusz (Nhp+) ötszázmilliárd forintos keretösszege erejéig a hitelintézetek által a jegybanktól igénybe vehető nullaszázalékos refinanszírozási kölcsönöket maximum 2,5 százalékos kamat felszámítása mellett lehet a bankoknak kihelyezni, azonban a korábbi likviditásnyújtáshoz képest jegybanki kockázatátvállalás is társul. Tudniillik az MNB az öt éven belül nem teljesítővé váló ügyletek vonatkozásában téríti meg az elszenvedett hitelezési veszteség felét.
„A Növekedési hitelprogramban eddig a bruttó hazai termék (GDP) közel öt százalékát kitevő hitel jutott el kis- és közepes vállalkozásokhoz. Ezzel a Magyar Nemzeti Banké a legnagyobb méretű a nemzetközi jegybanki hitelösztönző programok között, megelőzve még a többé-kevésbé mintának tekinthető angol Funding for Lending Scheme-et is” – mondta lapunknak Vonnák Balázs, a jegybank igazgatója, kitérve arra is: az elmúlt időszakban arra vonatkozóan is több becslés, elemzés született, hogy a program mennyire volt sikeres a nevében foglalt végső, növekedési célját illetően. „Az eredmények visszaigazolják a kezdeti várakozásokat: a program eddigi GDP-hatása elérhette az egy százalékot is” – hangsúlyozta a szakember.
