Piramisjáték alakult ki a Quaestornál

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) társadalmi egyeztetésre bocsátotta a befektetési vállalkozások szabályozását szigorító törvény tervezetét, amelyet a Magyar Nemzeti Bank készített el.

A szocialisták miatt egy évtizedes múltú pénzügyi korrupció alakult ki a pénzügyi befektetési szektorban. A Buda-Cash esetében egy pénzügyi vállalkozás üzletkötői és tulajdonosai gyakorlatilag eltüntették a velük kapcsolatban álló, takarékszövetkezetekből átalakult kisbankok pénzét. A Hungária Értékpapír Zrt. esetében nem tudtak elszámolni a rájuk bízott vagyonnal, a Quaestor esetében pedig nyilvánvalóan látszik, hogy egyfajta piramisjáték alakult ki – mondta Rogán Antal a Napi Gazdaságnak. Az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke, a Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: egy évtized korrupciós ügyeinek lett most vége, ami annak köszönhető, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének összevonásával létrejött szervezet sokkal hatékonyabban tudta feltárni a visszaéléseket.

A Fidesz választ vár az Együttben politizáló Szelényi Zsuzsanna független országgyűlési képviselőtől arra, hol van az a mintegy háromszázhúszmillió forint, amelyet a férje, Karvalits Ferenc jegybanki alelnökként keresett, és amelynek a kormánypárt szerint nincs nyoma a vagyonnyilatkozataikban. Balla György, a Fidesz parlamenti képviselője azt mondta: a Gyurcsány–Bajnai-korszak volt minden idők legkorruptabbika, s e korrupció elérte a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) is Simor András elnöksége és Karvalits Ferenc alelnöksége idején.

Információk szerint rekordmértékű kifizetésre kell számítania a Befektetővédelmi Alapnak (Beva) a Buda-Cash, a Hungária Értékpapír Zrt. és a Quaestor összeomlása nyomán, hiszen eddig jellemzően százmilliós nagyságrendű ügyekkel kellett foglalkoznia. Az eddigi legnagyobb kártalanítási összeg az 1999-ben leállt London Bróker Rt.-hez kapcsolódik, a cég bedőlése nyomán 2,243 milliárd forintot fizetett ki az alap a károsultaknak. Az ezredforduló előtt bedőlt CB Bróker ügyfeleit 537,5, a szintén ekkor tönkrement Globex Brókeréit pedig 274,5 millió forint értékben kellett kártalanítania az alapnak.

A Beva adatai szerint eddig 14 brókercég ügyei nyomán kellett kártalanítást fizetni összesen 4,344 milliárd forint összegben, hozzávetőlegesen 11 700 ügyfélnek. Utóbbiak közül hozzávetőlegesen nyolcezer befektető a CB és a London Brókerhez kötődött.  Most a legnagyobb nem kifizethető összeg magánszemély esetében: hétszázötvenmillió forint. A legnagyobb nem kifizethető összeg jogi személy esetében: 2,8 milliárd forint. Ekkora összegre a betétbiztosítás már nem terjed ki. Az OBA első körben százhárommilliárd forintot fizet ki a mintegy hetvenhárom és fél ezer betétesnek. Tarsoly Csaba tegnap lemondott Győr díszpolgári címéről. A Quaestor elnök-vezérigazgatója még 2013-ban kapta meg a rangos városi elismerést, a tulajdonában lévő csapat, a Győri ETO ebben az évben nyerte meg a labdarúgó-bajnokságot. Szintén elismeréssel kapcsolatos, hogy a lebukott brókercégek közül kettőt is Superbrands-díjjal ismertek el nem olyan régen. A Buda-Cash 2014 végén kapta meg az elismerést, a Quaestort pedig 2009 után másodszor díjazták tavaly. Úgy tudni,  újabb gyanúsítások, letartóztatások várhatók a Buda-Cash-ügyben.

A vizsgálóbizottságnak ki kell derítenie
• Kik a felelősök? Milyen személyi összefonódások voltak?
• Hogyan lehetett a Buda-Cash Brókerház felügyelőbizottságának elnöke a Bajnai-kormány tisztségviselője?
• Hogyan kaphatott a Quaestor vagyoni garanciák nélkül tizenhétmilliárd forintos hitelt a Gyurcsány-kormánytól?
• Az MFB vajon átvilágította-e a Gyurcsány-kormány idején a Quaestort, amikor tizenhétmilliárdos hitelt adott neki vagyoni garancia nélkül?

Így csalhattak

A Quaestor Értékpapír Zrt.-nél volt tetten érhető a kötvénykibocsátó szabályszegése. A Quaestor Értékpapír Zrt. az öncsődöt jelentő Quaestor Financial Hruria Kft. kötvényeit is forgalmazta. A csoport a befektetői bizalmának erősítése érdekében a Quaestor Financial Hruria Kft. kötvények másodpiaci forgalmát is megteremtette, így derült ki az értékpapírcég mellett a kötvénykibocsátó szabálytalansága is - derült ki a Magyar Nemzeti Bank vizsgálatából. Megállapítoták: fiktív, illegális kibocsátásról van szó. Mint beszámoltunk róla, a Quaestor Financial Hruria Kft. kétszáztízmilliárd forint vállalati kötvényt bocsátott ki, ebből százötvenmilliárd fiktív lehet. A felügyelet szerint vizsgálatot igényel, hogy ezek a „kötvénynek látszó tárgyak”, fiktív kötvények - amelyek létre sem jöttek, a központi értéktár nem is tartotta őket nyilván - pontosan minek minősíthetők: az értékpapír-cégnél lévő ügyféleszközöknek-e, vagy pedig ténylegesen kötvényeknek. Eddig csak a Buda-Cash esetében kezdeményezett felszámolást az MNB, a másik két érintettnél, a Hungária Értékpapír Zrt.-nél és a Quaestor Értékpapír Zrt.-nél a felügyeleti biztos összegzi a helyzetet.

Hullámzó forgalom
A kötvénypiac forgalma a botrányokat követően viszonylagosan visszaállt az eredeti medrébe – mondta a Magyar Hírlapnak Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője. Hozzátette: a forgalomban természetesen hullámzás látható, de ez átlagnapra jellemző. Ami napokkal ezelőtt a kötvénypiacon még „sokkot” okozott, az az, hogy az amerikai nagybefektetők a magyar papíroktól hirtelen akartak megszabadulni. Az biztos, hogy látszik az elmúlt napok eredménye, de aggodalomra most nincs ok – mondta a szakértő.

Több százmilliós bírságnak már kellő elrettentő hatása lehetne

5 perces interjú: Binder István felügyeleti szóvivő, Magyar Nemzeti Bank

– Milyen szigorítást tervez a Magyar Nemzeti Bank a hasonló esetek kivédésére, mi áll a tervezetükben?

– Az úgynevezett kontrollpontokon kell erősíteni. Ezek több részből állnak. Ilyen például, hogy a felügyelet számára nem öt, hanem két-három évente lenne kötelező átfogó helyszíni vizsgálatokat kezdeményezni, évente pedig a nyilvántartásokról meggyőződni. Áttekinthetőbb jelentések kellenek az ügyfélállományokról, az erre vonatkozó adatszolgáltatás is hasonlóan gyakrabban lenne. Ha bírságra kerül sor, annak összegét is fel kellene emelni, a mostani, vezetőkre kiszabható húszmillió forint bírságnak nincs elrettentő hatása. Százmilliónak vagy százmillióknak már lenne. Szükség lenne helyszíni felügyelők kirendelésére is, ők nem ideiglenes jelleggel, hanem állandóan kint tartózkodnának.

– A tőkepiac biztonságát mivel lehet még növelni?

– A jegybank szigorítana azzal is, hogy szorosabbra húzná a szíjat a pénzügyi könyvvizsgálóknál is. A brókereknél pedig még szigorúbb munkaügyi vizsgák és más követelmények lennének. Az egyik leglényegesebb pont az lenne, hogy az értéktárban (KELER) a számlákat ne csak brókercégenként, hanem ügyfelenként is nevesítsék. Ez a nevesített alszámla. Az ügyfelek pedig a saját számlájukra is ráláthassanak. Emlékezzünk a botrány kapcsán a fiktív számlákra a kettős könyvelésig. Így az ügyfél is le tudná ellenőrizni a számlamozgását.

– Mindez mikortól menne „élesben”?

– Elkészítette a jegybank az ezekre vonatkozó szigorító törvénycsomag-javaslatát, amelyet az Országgyűlés vélhetően mielőbb elfogadhat. Közös érdek, hogy az emberek pénze biztonságban legyen. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) van a legközelebb a piaci szereplőkhöz. Az MNB tizenhat hónapja kapott mandátumot a pénzügyi szektor felügyeletére, és az elmúlt másfél évben napirenden volt többek között a bankok elszámoltatása, az egyoldalú banki szerződésmódosítások, a takarékszövetkezeti szektor rendbetétele, a piramisjátékok leleplezése és a befektetési vállalatok ügyei. Most a brókercégek jönnek.