Szigorítana a jegybank a brókerbotrányok miatt

– Milyen szigorítást tervez a Magyar Nemzeti Bank a hasonló esetek kivédésére?

– Az úgynevezett kontrollpontokon kell erősíteni. Ezek több részból állnak. Ilyen például, hogy a felügyelet számára nem öt, hanem két-három évente lenne kötelező átfogó helyszíni vizsgálatokat kezdeményezni, évente pedig a nyilvántartásokról meggyőződni. Áttekinthetőbb jelentések kellenek az ügyfélállományokról, az erre vonatkozó adatszolgáltatás is hasonlóan gyakrabban lenne. Ha bírságra kerül sor, annak összegét is fel kellene emelni, a mostani, vezetőkre kiszabható húszmillió forint bírságnak nincsen elrettentő hatása. Százmilliónak vagy százmillióknak már lenne. Szükség lenne helyszíni felügyelők kirendelésére is, ők nem ideiglenes jelleggel, hanem állandóan kint tartózkodnának.

– A tőkepiac biztonságát mivel lehet még növelni?

– A jegybank szigorítana azzal is, hogy szorosabbra húzná a szíjat a pénzügyi könyvvizsgálóknál is. A brókereknél pedig még szigorúbb munkaügyi vizsgák és más követelmények lennének. Az egyik leglényegesebb pont az lenne, hogy az értéktárban (KELER) a számlákat ne csak brókercégenként, hanem ügyfelenként is nevesítsék. Ez a nevesített alszámla. Az ügyfelek pedig saját számlájukra is ráláthassanak. Emlékezzünk a botrány kapcsán a fiktív számlákra a kettős könyvelésig. Így az ügyfél is le tudná ellenőrizni a számlamozgását.

– Mindez mikortól menne „élesben”?

– Készül a jegybanknak az ezekre vonatkozó szigorító törvénycsomag-javaslata, amelyet az Országgyűlés vélhetően mielőbb elfogadhat. Közös érdek, hogy az emberek pénze biztonságban legyen. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) van a legközelebb a piaci szereplőkhöz. Az MNB 16 hónapja kapott mandátumot a pénzügyi szektor felügyeletére és az elmúlt másfél évben napirenden volt többek között a bankok elszámoltatása, az egyoldalú banki szerződésmódosítások, a takarékszövetkezeti szektor rendbetétele, a piramisjátékok leleplezése és a befektetési vállalatok ügyei. Most a brókercégek jönnek.