Továbbra is keveset tudunk az Európai Unió és az Egyesült Államok között körvonalazódó szabad kereskedelmi megállapodásról (TTIP), azonban egyre többen beszélnek arról, hogy veszélybe kerülhetnek a szigorú európai és magyarországi élelmiszer-biztonsági előírások.
Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára lapunknak rámutatott: az Egyesült Államok olyan szövegtervezetet adott át a tárgyaló félnek, amely tartalmaz egy, a „modern mezőgazdasági technológiákra” vonatkozó pontot is. Az államtitkár ugyanakkor kiemelte: nem csorbulhat hazánk GMO-mentessége, amit egyértelmű termékmegjelölésekkel kíván a kormány segíteni, emellett európai összefogást szeretne a mentességre vonatkozóan.
– Több szakmai és civilszervezet élesen bírálja az Európai Unió és az Egyesült Államok között titokban zajló szabad kereskedelmi egyeztetéseket. A kormányzatnak és az agrárkormányzatnak mi az álláspontja, mit lehet egyáltalán tudni a zárt ajtók mögött folyó tárgyalássorozatról?
– Az Egyesült Államok és az Európai Unió között megszületőben lévő szabad kereskedelmi megállapodás veszélyeztetheti mezőgazdaságunk GMO-mentességét. Teljesen más az amerikaiak érdeke ebben a kérdésben, hiszen ott a helyi óriáscégek genetikailag módosított vetőmagját felhasználva a mezőgazdasági termékeket óriási területen, teljesen más agrotechnikát alkalmazva, olcsón tudják előállítani. Ezekkel a méretgazdaságosságból következő előnyökkel mi Európában nem tudunk versenyezni, más stratégiára van szükségünk.
– Mégpedig?
– Ez az egészséges, jobb minőségű, a világpiacon is keresett GMO-mentes gabona, zöldség, gyümölcs és egyre többféle GMO-mentes takarmány és élelmiszer előállítását jelenti.
A legjelentősebb gabonaexport-piacaink például egyértelműen a GMO-mentes termékeinket részesítik előnyben. Hagyományos vetőmagjainkat a világ számos országában keresik, csaknem másfél ezer fajtát állítunk elő itthon, a világon pedig a hatodik legnagyobb vetőmag-exportáló ország vagyunk. Emellett még jó néhány más terményünk is azért keresett, mert ismert hazánk GMO-mentes politikája. Mi azonban ennél tovább szeretnénk menni. A hús, tej és a tojás valamint a belőlük készült élelmiszer-ipari termékek táplálkozásunk alapjául szolgálnak. Ezért is tartja a kormány, és ezen belül az agrárkormányzat fontos célnak, hogy ezek tekintetében is elérjük a GMO-mentességet.
– Jelzik ezt a termékeken?
– Egyelőre tervezzük ezek GMO-mentes jelölésének bevezetését, s ez meggyőződésünk szerint jelentős piaci előnyt jelenthet az ilyen termékeknek az üzletek polcain.
– Az Egyesült Államok lakosságának nem fontos a GMO-mentesség?
– Az Egyesült Államokban és több országban nem kötelező a GMO-kat tartalmazó élelmiszerek és takarmányok jelölése. Így az ott élők valójában nem is tudják, hogy pontosan mit esznek. Ugyanakkor egyre erősödő igény figyelhető meg a fogyasztók megfelelő tájékoztatására. Érzékeljük, hogy a fogyasztóknak a tengerentúlon is egyre nagyobb igényük van arra, hogy olyan termékeket fogyasszanak, amelyekről tudják, hogy mit tartalmaznak. A hazánkban bevezetni kívánt GMO-mentes jelölés így nemcsak a hazai fogyasztóknak nyújthat majd biztonságot, hanem az exportpiacainkra is nagy hatással lehet.
– Védelmet nyújt a TTIP-tárgyalások során, hogy az unió egyértelműen állást foglalt arról, hogy a tagállamok maguk dönthetnek a génmódosított termesztésről?
– Magyarországnak nagyon fontos szerepe volt az uniós GMO-szabályozás megformálásában is. Ennek eredménye, hogy társadalmi és gazdasági indokokra hivatkozva visszautasítható a termesztés. Eddig a GMO-k köztermesztését csak igen költséges tudományos vizsgálatok eredményére alapozva, egészségügyi vagy környezeti szempontok alapján lehetett betiltani. Szeretnénk elérni, hogy ne csak Magyarország, de egész Európa GMO-mentes legyen. Éppen ezért kezdeményezte nemrégiben Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a génmódosított szervezetek mezőgazdasági alkalmazását elutasító európai országok összefogását.
– Gondolja, hogy ez segíthet?
– Minél szorosabb az együttműködés a Magyarországhoz hasonlóan gondolkodó államok között, annál nagyobb eséllyel érhetjük el nemzeti céljainkat, őrizhetjük meg hosszú távon is mezőgazdaságunk versenyképességét, egyedülálló természeti értékeinket, élelmiszereink jó minőségét.
– Az Egyesült Államok számára mennyire fontos, hogy érvényesítse érdekeit, lazább élelmiszer-biztonsági szabályozást vívjon ki az EU-nál?
– Washington túl szigorúnak tartja az unió engedélyezési rendszerét, és gyakorta sérelmezi, hogy a GMO-kkal kapcsolatos követelmények szükségtelenül korlátozzák a szabad kereskedelmet. A tárgyaló felek érdekei tehát alapvetően különböznek a kérdésben. Ezért azon dolgozunk, hogy az egyezmény ne tartalmazhasson olyan előírásokat, amelyek lazíthatnák a GMO-kra vonatkozó mostani uniós vagy magyar szabályokat. Az eddigi tárgyalásokon hangsúlyoztuk, hogy a génmódosított növények termesztésére vonatkozó elveink nem veszélyeztetik a szabad kereskedelmi megállapodást. A nyolcadik forduló során azonban az Egyesült Államok szövegtervezetet adott át, amelyben egy „modern mezőgazdasági technológiák” című fejezet kialakítását kérte. Washington ugyanis úgy véli, hogy ezen a területen növekvő kereskedelmi korlátozás tapasztalható, amelyet meg kell oldani. Ugyanakkor már a fogalom meghatározása is kérdéses, nem világos, hogy pontosan milyen termékek, technológiák tartoznának ide.
– Keveset tudni, hallani ezekről a tárgyalásokról. Magyarország hogyan tudja érvényesíteni érdekeit?
– Tagállami szinten nem folyik közvetlen megbeszélés az Egyesült Államokkal, így erre hazánknak sincs lehetősége. Az Európai Unió nevében az új kereskedelmi biztos, Cecilia Malmström tárgyal. A tárgyalási fordulók előtt és után az Európai Bizottság rendszeresen egyeztető megbeszéléseket tart a tagállamok számára az unió részletes álláspontjának kialakítása érdekében. A Külügyminiszterek Tanácsa a Bizottság számára kiinduló tárgyalási irányelveket fogadott el, amelyekben többek között az is szerepel, hogy az unió nem fogad el olyan megállapodást, amely enyhítené a jelenlegi környezetvédelmi vagy élelmiszer-biztonsági előírásokat. A genetikailag módosított organizmusokat érintő állat- és növény-egészségügyi szabályozásokat tartalmazó fejezettel kapcsolatos tárgyalások csak nemrég kezdődtek meg, kezdeti szakaszban járnak. Brüsszel azt a választ adta Magyarországnak, hogy az unió a Kereskedelmi Világszervezet szabályainak tiszteletben tartása mellett fenntarthatja a hatályos előírásokat.
Civilek pályáztak
Összesen 546,5 millió forintot nyert a parlagfű elleni védekezésre 172 civilszervezet a szintén e célra szánt, de korábban zárolt 642 millió forintból. Formai okokból 64 civilszervezet pályázatát utasították el, három pályázat pedig határidőn túl érkezett. Az agrártárca arról állapodott meg a civilekkel, hogy a 642 millió forintból megmaradt összeget, több mint 95 millió forintot a szakmai szervezetek használhatják fel a parlagfűgyérítés támogatására, a civilszervezetek segítésére. A tárca felkérte a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarát a vidéki falugazdászok képzésére is.
Hivatalos a döntés
Elfogadta az Európai Unió Tanácsa azokat az új szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy minden tagállam maga döntse el, engedélyezi-e a területén a genetikailag módosított organizmusok köztermesztését. Az új jogszabály az engedélyezési eljárást nem változtatja meg, de minden tagállamnak lehetőséget ad arra, hogy betilthassák a GMO-kat saját területükön. Hivatkozhatnak a tagállamok környezetvédelmi szempontokra, várostervezési igényekre, társadalmi és gazdasági hatásokra, más termékek szennyezésére vagy agrárpolitikai célokra, de növényfajtákat is betilthatnak.
