A korrupció szerves része a magyar üzleti gyakorlatnak a magyarországi közepes és nagy vállalatok vezetői szerint – derült ki az EY könyvvizsgáló cégnek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen végzett felméréséből, amelynek eredményeit szerdán mutatták be Budapesten.
Az immár a negyedik, egymást követő évben elkészített vizsgálat ugyanakkor azt mutatta: a cégek zöme ezen általános érzület ellenére nem tartja komoly veszélyforrásnak a korrupciót, ami azt jelzi, hogy nincsenek igazán tisztában a kockázatokkal – mondta el Biró Ferenc, aki az EY visszaélésekkel kapcsolatos kockázatkezeléssel foglalkozó partnere.
Az adatfelvételt 2014 nyarán végezték háromszáztizenegy olyan, Magyarországon működő vállalat körében, amelyeknél az alkalmazottak száma meghaladja az ötven főt, az árbevételük pedig a 250 millió forintot.
A válaszadók egy 11-es skálán átlagosan 5,5-re értékelték a korrupció elterjedtségét általában Magyarországon, ugyanakkor azt mondták, konkrétan a saját piacukon ez nem érződik (0,9-1,3).
A vállalati visszaéléseket vizsgáló amerikai szervezet (Association of Certified Fraud Examiners, ACFE) nemzetközi felmérésének az eredményeivel összevetve látszik, hogy a magyarországi közepes és nagy vállalatok nincsenek igazán tisztában a kockázatokkal – mutatott rá Biró Ferenc. Míg a magyar cégek tizennyolc százaléka vélte úgy, hogy a korrupció komoly veszélyforrás, a nemzetközi átlag ennek több mint a kétszerese, harminchét százalék.
A válaszadók szerint a beszerzőknél a legnagyobb a korrupció kockázata, ennek ellenére a cégek felénél nincs beszerzési szabályzat, és mindössze tizenhat százalékuk szabályozza ajándékok adását, illetve elfogadását.
Ami a korrupció melletti egyéb visszaéléseket illeti, a vállalatok leginkább attól tartanak, hogy az alkalmazottak visszaélnek az általuk megismert kényes cégadatokkal, külső behatolástól mindössze a válaszadók tíz százaléka tart. A vállalati eszközökkel való visszaélést ötvenöt százalék tartja komoly veszélyforrásnak, ez szintén jelentősen elmarad a nemzetközi átlagtól (nyolcvanöt százalék).
A felmérésbe bevont magyarországi vállalatok harmadánál van etikai kódex (a nemzetközi átlag 77 százalék), és mindössze tizenöt százalékánál etikai vagy korrupcióellenes oktatás (a nemzetközi átlag negyvennyolc százalék). Szintén feltűnő nemzetközi összevetésben, hogy a véletlennek milyen nagy szerepe van a visszaélések felderítésében: harmincnégy százalékos az aránya, míg a nemzetközi átlag hét százalék.
