Még korai volna ítéletet mondani arról, hogy bármilyen európai uniós jogszabályba ütközne a paksi atomerőmű bővítése – közölte Ana–Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság (EB) energiaügyekért felelős szóvivője tegnap arra reagálva, hogy a Financial Times megírta: az EB akár meg is vétózhatja Paks 2-t.
Egyelőre nagyon korai szakaszban vannak a paksi bővítés körülményeire vonatkozó uniós vizsgálatok – reagált a Financial Times tudósítására tegnap Ana-Kaisa Itkonen, EB-szóvivő az MTI szerint. A brit gazdasági napilap ugyanis azt írta, hogy az Oroszország ellen hozott kereskedelmi szankciókba ütközhet a paksi atomerőmű újonnan építendő blokkjainak üzemanyaggal való ellátása. Akár a létesítmény bővítését is megvétózhatja az Európai Unió nukleáris felügyeleti szerve, az Euratom, amely egyelőre nem bólintott rá a fűtőanyag-ellátásra vonatkozó megállapodásra.
Paks 2 ügyét ezzel párhuzamosan az EB is vizsgálja, mert versenyjogi szempontból aggályosnak tartja az orosz–magyar kormányközi hitelszerződést: szerintük a konstrukció tiltott állami támogatásnak minősülhet. A lap emlékeztet, hogy az EB a kétoldalú egyezmény ellen nem emelt kifogást annak idején, de a megbízási szerződésekkel kapcsolatban már trösztellenes aggályok merültek fel. Vizsgálja az EB azt is, hogy összhangban van-e az uniós renddel az, hogy a Roszatom közbeszerzési eljárás nélkül kapta meg a megbízást, a magyar jogszabályok ugyanis erre lehetőséget adnak.
Ana-Kaisa Itkonen elmondta, hogy egyelőre nem lehet semmilyen következtetést levonni a fenti vizsgálatokkal kapcsolatban. A szakértő hangsúlyozta azt is, hogy az ügyben folyamatos a párbeszéd a magyar és az uniós hatóságok között.
Illés Zoltán, a Fidesz–KDNP korábbi környezetügyért felelős államtitkára szerint lehetséges, hogy Paks 2 meg sem épül. A szakpolitikus a Magyar Nemzetnek adott interjúban azonban nem az uniós aggályokra célzott, hanem arra, hogy a megépítésig még több országgyűlési választás is lesz Magyarországon. Brüsszel egyébként azt is vizsgálja, hogy az Ukrajnába Magyarországról eladott földgáz az uniós jogrend szerint származhat-e az orosz Gazpromtól.
Leszavazták a módosító indítványokat
A paksi erőmű bővítésével kapcsolatos törvényjavaslathoz benyújtott 27 ellenzéki módosító indítvány mindegyikét leszavazták a kormánypárti képviselők a parlament gazdasági bizottságának ülésén tegnap – közölte az MTI. A több módosító indítványt is jegyző Szél Bernadett (LMP) elmondta, hogy a törvényjavaslat a titkosításról, illetve a közbeszerzések kiküszöböléséről szól. Problémaként jelölte meg azt is, hogy a megállapodás nem rögzíti, hogy a magyar beszállítói részarány legalább negyven százalék legyen. Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért (PM) politikusa úgy vélte, hogy nemzetközi egyezménybe ütközik a titkosítás. Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikáért felelős államtitkára elmondta, hogy az információszabadságról szóló törvény döntés-előkészítő dokumentumokra tíz év titkosítást enged, míg a nemzetközi gyakorlat szerint az atomerőművekkel kapcsolatos ilyen anyagok titkosítási ideje tizenöt év. A közbeszerzés kikapcsolási lehetőségére már 2011 óta van törvény adta lehetőség. A kormány fenntartja a hazai beszállítók legalább negyven százalékos részarányát – tette hozzá az az államtitkár.
