Nem változtatott a kamatszinten az Európai Központi Bank csütörtöki ülésén. A várakozásokkal ellentétben nem jelentették be az államkötvények vásárlását, erre leghamarabb jövőre kerülhet sor. Az euróövezeti növekedési kilátásokat viszont lefelé vágta Mario Draghi EKB elnök, ami lejtőre küldte a több éves csúcsokon tanyázó részvénypiacokat.
A kormányzótanács csütörtökön a várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta alapkamatait. Az irányadó refinanszírozási kamatláb 0,05 százalékon, míg a betéti rendelkezésre állás kamatlába -0,20, az aktív rendelkezésre állásé pedig 0,30 százalékon maradt. A Draghi sajtótájékoztatóján elhangzottak nyomán az euró dollárhoz viszonyított árfolyama két és féléves mélypontjáról emelkedésnek indult, megállt az arany árának csökkenése, emelkedtek a perifériás euróövezeti országok államkötvényeinek hozamai és csökkentek a vezető tőzsdeindexek Európában és az Egyesült Államokban is.
A kormányzótanács csütörtöki kamatdöntő ülése után Mario Draghi, az EKB elnöke közölte, hogy megkezdték a gazdaság növekedését szolgáló további monetáris intézkedések előkészítését, de döntés bármilyen új lépésről legkorábban a jövő év elején születhet. Azt nem fejtette ki, hogy milyen további gazdaságösztönző intézkedéseken gondolkozik az euróövezet közös jegybankja.
Draghi elmondta, hogy a jövő év elején értékelik eddigi intézkedéseik - eszközfedezetű értékpapírok (ABS) és euróban denominált, fedezett kötvények vásárlása, hosszú távú refinanszírozási program (TLTRO) -, valamint a gyengülő olajáraknak az euróövezet gazdaságára gyakorolt hatását.
A kormányzótanács szükség esetén kész további, nem konvencionális eszközöket alkalmazni, hogy kezelje azokat a kockázatokat, amelyeket egy, az alacsony infláció túl hosszúra nyúló időszaka jelentene. Kiemelte, hogy különösen nagy figyelmet szentelnek majd az idei év második felében 40 százalékkal gyengülő olajárak alakulásának, az inflációra gyakorolt hatásának.
Gyenge lábakon az euróövezeti növekedés
Draghi ismertette az EKB friss előrejelzését, amelyben jelentősen rontották az euróövezeti növekedésre és az inflációra vonatkozó várakozásaikat a következő két évre. Az EKB elemzői ién 0,8 százalékos bővülést várnak a korábbi 0,9 helyett, míg jövőre 1 százalékot a két hónappal ezelőtti 1,6 százalékos terv helyett. Az infláció is kisebb lesz. Idén 0,5, jövőre 0,7, 2016-ban pedig 1,3 százalék körül alakulhat. Szeptemberben még 0,9, 1,1, illetve 1,4 százalékot jósoltak, mindegyik érték messze áll az EKB 2 százalékos célszámától.
Vitor Constancio, az EKB alelnöke korábban arról beszélt, hogy az EKB a jövő év első negyedévében képes lesz jobban megítélni, szükség van-e a teljes mennyiségi enyhítésre. Az euróövezet gazdaságát övező aggodalmakat kiemelve Stanley Fischer, az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) befolyásos alelnöke szerint Európának segítene a pénznyomtatás, miként az az Egyesült Államok esetében történt. A Fed mellett az angol és a japán jegybank is mennyiségi enyhítéssel támogatja a gazdasági fellendülést.
Az EKB azonban jelentős politikai akadályokkal néz szembe a teljes mennyiségi enyhítést illetően, főleg Németország vonakodása miatt. Sabine Lautenschläger, az EKB igazgatóságának német tagja a múlt héten is megismételte, hogy még nem jött el az ideje az államkötvények vásárlásának. A kormányzótanácson belül nincs is egység ebben a kérdésben.
