Bár a kormány piaci árfolyamú forintosítást javasol majd, végül a politikai nyomás miatt valószínűleg diszkonttal, vagyis árfolyamkedvezménnyel fogják végrehajtani a lakossági devizahitelek forintosítását – véli a Nomura londoni elemzője.
Hasonló következtetésre jutott a Magyarországról hallottak alapján a Société Générale elemzője is a Portfolio.hu közlése szerint. Elképzelhető, hogy a piaci árfolyam alatti forintosítás miatt előálló veszteségekért adókedvezmény-kompenzációt kapnak a bankok. Ám megtörténhet az is, hogy a forintosítási árfolyamot ahhoz kötik, hogy hajlandók lesznek-e egyes bankok átengedni leánybankjukat az államnak.
Érdekes véleményt fogalmazott meg a Nomura és a Société Générale elemzője is a devizahitelek várható forintosításával kapcsolatban. Peter Attard Montalto, a Nomura elemzője szerint az elmúlt hónapokban nem nagyon változtak a devizahitelekkel kapcsolatos kormányzati tervek. Az első kör, vagyis az elszámoltatás tényleg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 942 milliárdos becslése körüli veszteséget okoz majd a bankoknak. Gazdaságpolitikusok azt sugallják, hogy a devizahitelek forintosítására piaci árfolyamon kerül majd sor, de ez csak egy „várható politika”, avagy „munkahipotézis”. A devizahitelek forintosítására végül politikai megoldás születhet – véli Peter Attard Montalto: a bankoknak adandó adókedvezményért (a Nemzetgazdasági Minisztérium javaslata alapján 200–250 milliárd forint a következő két-három évben) cserébe piaci árfolyam alatt forintosíthatnak. Erre inkább egyszerre, és nem ütemezetten kerülhet sor egy specifikus, historikus árfolyamon. Mindezt úgy adhatják majd el, hogy a költségvetés is részt vállal a költségek megosztásában.
Az elemző szerint úgy tudni, a forintosítás csak a „lakásvásárlási célú devizahitelekre” vonatkozna, bár a Portfolio.hu szerint ez nem valószínű, sokkal inkább az összes jelzáloghitelről van szó. A tervezett adó-visszatérítések összegének a piaci árfolyam alatt mintegy tíz százalékkal felelne meg a forintosítási árfolyam. A devizahitelesek tehercsökkenése „nem csodaszer” a gazdasági növekedés szempontjából. Később a mostani csomaggal nem lefedezett lakossági devizahitelek, sőt a kis- és középvállalkozások devizahitelek rendezésére is sor kerülhet. Phoenix Kalen, a Société Générale elemzője szerint a forintosítás továbbra is egy átpolitizált téma. Nagy kérdés, hogy piaci árfolyamon történik-e ez, vagy diszkonttal, és ha ez utóbbival, akkor mekkora lesz. Az aggodalmak szerint az árfolyamveszteségek „beégetése” és a forinthitelek 6–8,5 százalékos kamatszintje miatt nőhet az adósok terhe az átváltás révén. A kormányzati tisztségviselők piaci árfolyamú forintosítást sugallnak, de nagy a politikai bizonytalanság. Bár korábban arról volt szó, hogy 2015 első felében forintosítanák a devizahiteleket, ez átcsúszhat 2015 második felére. Phoenix Kalen úgy véli, utóbbi esetben nő a piaci árfolyam alatti forintosítás esélye, a bankok ebből származó veszteségeit bankadó-kedvezményből kompenzálhatják. Arra vonatkozóan is van spekuláció, hogy a konverziós árfolyamot attól tegyék függővé, az anyabankbankok mennyire hajlandók átadni leánybankjukat a magyar kormánynak. Az állam célja, hogy az MKB felvásárlása után további nagybankot vegyen, és az OTP-vel rivalizáló magyar állami nagybankot hozzon létre, a Raiffeisen ebben szerinte „világos célpontja”. A Citibank bejelentette lakossági tevékenysége kivonását Magyarországról, és az elemző szerint spekulálnak, hogy a „Sberbank sem marad le messze” tőle.
