Valahonnan tőkét kell hozni

(Becsei András  Fotó: MH)
A devizahitelesek érdekében tett kormányintézkedések visszavetik a hitelezést, hiszen egy olyan törvényről beszélünk, amelyben a bankszektor elveszíti a saját tőkéjének egyharmadát. Hogy ez pontosan mely területeket érinti majd, azt szinte lehetetlen előre látni – nyilatkozott Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke a Portfóliónak. Hozzátette: nem kell ahhoz kivonulni, hogy valaki reagáljon egy ilyen sokkra: elképzelhető az is, hogy valaki marad, de visszafogja a tevékenységét. Ez egyébként ugyanolyan veszélyeket rejthet magában, mint a kivonulás. Ahhoz, hogy konszolidáció legyen, valakinek tőkét kell betennie a szektorba, ami kérdéses a várható megtérülés mellett. Arra a kérdésre, hogy a bankok a forinthiteleseken mekkorát bukhatnak majd, az alelnök azt mondta, hogy több részre érdemes bontani a forinthiteleket. A 2010. november 27. előtt folyósított forinthiteleknél fennáll a tisztességtelenségi vélelem. A kamattámogatott hitelek, folyószámlahitelek, hitelkártyák viszont kivételek, ezek kikerültek ebből a körből. A később nyújtott hiteleknél pedig már nem áll fenn a törvényi vélelem, ezeknél az MNB jogköre áttekinteni az egyoldalú szerződésmódosítási feltételeket, ő élhet közérdekű keresettel, ha valamely szerződési kikötést tisztességtelennek talál. Mivel a forinthitelek jó részénél csökkent a kamatszint (lekövettük a forrásköltségek csökkenését), esetükben alacsony lehet a bankszektor visszatérítési kötelezettsége. A pontos szám az elszámolás során válhat ismertté. Ami a devizahiteleseken való banki bukásokat illeti, Becsei András is tartja a jegybanki 700–900 milliárdos becslést a veszteségre vonatko­zóan, amelynek a felső határa közelében lesznek, ha nem nyernek a bankok jogorvoslatot.