A jegybanki statisztika szerint az intézményi befektetők gyakorlatilag minden pénzt áthelyeztek az – augusztustól hatályos – új magyar nemzeti bankos eszközbe, a kéthetes betétbe. Pedig a piacon sokan tartottak attól, hogy „kimenekül” a pénz a jegybankból, és „elszáll” a forint árfolyama. A jegybanknak az a célja, hogy a csaknem hatezermilliárd forintos egykori kötvényállomány jelentős részét az államadósság, egészen pontosan a központi költségvetés finanszírozásába terelje át.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) áprilisban ismertetett önfinanszírozási koncepciója keretén belül 2014. augusztus 1-jétől irányadó instrumentumának formája megváltozott. A korábbi kéthetes MNB-kötvény kéthetes lejáratú betétté alakult át, amelyet csak a nagy intézményei befektetők – főként kereskedelmi bankok – tarthatnak a jegybanknál. Egyébként az MNB-nél elhelyezett betétek továbbra sem tartoznak a jegybank által hitelműveletei során elfogadható fedezetek körébe.
A jelek szerint sikeres a konstrukció, mivel a most már jegybanki betét állománya gyakorlatilag megegyezik a korábbi kéthetes kötvényével: az augusztus 6-i 2998 milliárd forint után további 1978 milliárd forintot „pakoltak” ide az invesztorok – derült ki az MNB tegnapi kimutatásából.
Nagy Márton, a jegybank ügyvezető igazgatója korábban a Magyar Hírlapnak azt mondta, azzal kalkulálnak, hogy akár hatszáz–ezer milliárd forint is „kivándorolhat” ebből az instrumentumból. Vagy külföldre vagy pedig rövid lejáratú magyar államkötvénybe mehetett volna a pénz. Amúgy a szóban forgó jegybanki betétet gyakorlatilag csak magyarországi pénzintézetek használhatják – külföldi tulajdonosaik közvetetten, legfeljebb rajuk keresztül. A jegybanknak az a célja, hogy a csaknem hatezermilliárd forintos egykori kötvényállomány jelentős részét az államadósság, egészen pontosan a központi költségvetés finanszírozásába terelje át.
A Magyar Nemzeti Bank önfinanszírozási koncepciója szerint azért volt szükség a kötvények lecserélésére, mert a kéthetes kötvényben parkoló külföldi pénzek sebezhetővé tették az országot. Ráadásul fizetni kellett utánuk az alapkamatot – a jelenlegi 2,1 százalékos irányadó ráta ennek a mértékét jelzi –, ami számottevő kiadással jár.
Sokan bírálták a tavasszal meghirdetett jegybanki elgondolást, noha a tervben volt logika, de rizikó is. Számos befektető annak az aggodalmának adott hangot, hogy a betétes konstrukció bevezetésekor „elszáll” a forint árfolyama, ezzel egyidejűleg azonban a hazai állampapírpiacon felpörgött a kereslet.
Fontos jegybanki intézkedések:
• 2014. június 16-tól bevezettek egy forintkamatcsere-eszközt, amely a partnerkörbe tartozó intézmények számára lehetőséget biztosít az általuk tartott vagy újonnan vásárolt hosszú forinteszközök kamatkockázatának mérséklésére.
• 2014. június 16-tól a potenciális jegybanki eszköztár részévé vált egy változó kamatozású, hosszú lejáratú fedezett forinthitel, amely a forintlikviditáshoz jutást segítheti.
• 2014. június 16-tól a potenciális jegybanki eszköztár részévé vált egy eszközcsereügylet, amelynek keretében a partnerkörbe tartozó intézmények hosszú lejáratú forint-értékpapírokért cserébe deviza-értékpapírokhoz juthatnak, ami a devizalikviditáshoz jutást segítheti.
• 2014. augusztus 1-jétől a jegybank irányadó instrumentumának formája megváltozott, a korábbi kéthetes MNB-kötvény kéthetes lejáratú betétté alakult át, amit csak a partnerkör intézményei tarthatnak a jegybanknál.
