A Forma–1 vezetése november 10-én megerősítette, hogy a közel-keleti háborús feszültségek ellenére az eredeti tervek szerint rendezik meg a 2026-os világbajnokság utolsó két versenyhétvégéjét. A november 27–29. között esedékes Katari Nagydíjnak a luszaili versenypálya ad otthont, míg december 4–6. között Abu-Dzabiban, a Yas Marina Circuit aszfaltcsíkján zárul a szezon. A döntés azonban korántsem jelenti azt, hogy mindenki nyugodtan készülődne.
A csapatok biztonsági garanciákat kértek, egyes versenyzők aggodalmukat fejezték ki, és a sportág vezetői sem zárják ki, hogy a következő hetekben mégis változtatni kell a terveken.
A bizonytalanság hátterében az Egyesült Államok, Izrael és Irán közötti háború, valamint annak az egész Perzsa-öböl térségére kiterjedő következményei állnak. A konfliktus már korábban is jelentősen befolyásolta a Forma–1 versenynaptárát. A Szaúd-arábiai Nagydíjat törölni kellett, a bahreini futamot pedig Malajziába helyezték át. A két utolsó verseny sorsa hónapokon keresztül bizonytalan volt, ezért az olaszországi Imolában egy esetleges alternatív szezonzáróra is megkezdték az előkészületeket.
A Forma–1 végül november 10-én arról tájékoztatta az érintetteket, hogy Imolára nem lesz szükség. A szervezők szerint a jelenlegi biztonsági helyzet lehetővé teszi a katari és az abu-dzabi verseny megrendezését. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy egy újabb katonai eszkaláció esetén az események törlése továbbra is lehetséges.
A csapatok részéről a legfontosabb kérdés nem az volt, hogy szeretnének-e versenyezni, hanem az, milyen intézkedések garantálják több ezer ember biztonságát. A versenyzőkön kívül szerelők, mérnökök, csapatvezetők, televíziós szakemberek, újságírók és a logisztikai személyzet is a térségbe utazik. A november 10-i egyeztetésen a csapatok képviselői tájékoztatást és biztosítékokat kértek arra az esetre, ha a versenyhétvégék alatt ismét romlana a biztonsági helyzet.
A Forma–1 közlése szerint mind a 11 istálló támogatja az eredeti versenynaptár megtartását, és egyetlen csapatról sem érkezett olyan megerősített információ, hogy megtagadná az utazást. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kockázatokkal kapcsolatban ne lennének fenntartásaik.
A versenyzők között már korábban is eltérő vélemények fogalmazódtak meg. Max Verstappen azok közé tartozik, akik fenntartásaikat jelezték a közel-keleti versenyzéssel kapcsolatban. Lewis Hamilton ezzel szemben szeptemberben arról beszélt, hogy személy szerint szeretne visszatérni a térségbe. A hétszeres világbajnok ugyanakkor elismerte, hogy nincs birtokában minden biztonsági információnak, ezért Stefano Domenicali, a Forma–1 vezérigazgatójának döntésében bízik.
Hamilton szerint a közel-keleti versenyek fontos részei a világbajnokságnak, ráadásul egy decemberi imolai futam az időjárás és az előzési lehetőségek miatt sem feltétlenül jelentene ideális megoldást.
A biztonsági aggodalmakat jól mutatja, hogy a katari pálya üzemeltetői november 4-én különleges vészhelyzeti tervet léptettek életbe. A dokumentum rakéta- vagy dróntámadás, robbanás, illetve más közvetlen veszély esetére jelöl ki menedékhelyeket. A versenypálya alatti alagútban mintegy 3500 ember, a boxépületben további 8100 ember találhat menedéket. A kommentátorfülkéket, a vendéglátóépületeket, sőt még a mosdókat és zuhanyzókat is bevonták a menekülési tervbe. Az intézkedés önmagában nem bizonyít közvetlen támadási fenyegetést, de jelzi, hogy a szervezők számolnak egy súlyos biztonsági incidens lehetőségével.
A két helyszín közül Katar különösen érzékeny az Iránnal kialakult konfliktusra, mivel az országban található az Egyesült Államok egyik legfontosabb térségbeli katonai létesítménye, az Al-Udeid légibázis. Ez korábban már iráni támadások célpontjává vált. Az Egyesült Arab Emírségek, amelynek része Abu-Dzabi, szintén amerikai katonai együttműködéseknek ad otthont. A veszély tehát nem elsősorban abból ered, hogy a versenypályákat célpontnak tekintenék, hanem abból, hogy egy újabb katonai összecsapás során a környező infrastruktúra, a légterek és a közlekedési útvonalak is érintetté válhatnak.
A térségben nem csupán az esetleges közvetlen rakétatalálatok jelentenek kockázatot. A légvédelmi rendszerek működése, a lelőtt drónok és rakéták lehulló roncsai, valamint a váratlan légtérzárak ugyancsak veszélyeztethetik a rendezvény lebonyolítását. A Forma–1 számára különösen súlyos problémát okozna, ha a két verseny között leállna a légi közlekedés, hiszen a csapatoknak néhány nap alatt kell átszállítaniuk felszereléseiket Katarból Abu-Dzabiba.
A veszély ráadásul nem csupán elméleti. Az elmúlt hetekben több támadás is történt a két versenyhelyszín közelében, elsősorban a Perzsa-öböl tengeri útvonalain. Fontos ugyanakkor különbséget tenni a Katar vagy az Egyesült Arab Emírségek területét érő támadások és a partjaik közelében történt incidensek között.
Október 9-én egy hajót ismeretlen lövedék talált el az Egyesült Arab Emírségek partjainál. Október 30-án a katari Nakilat vállalat Al Mayeda nevű cseppfolyósított földgázt szállító hajóját érték ismeretlen tárgyak a Perzsa-öbölben. A vállalat közlése szerint személyi sérülés nem történt, és környezeti károkat sem észleltek. November 4-én késő este egy újabb tartályhajót ért két találat Katar északi partjaitól mintegy 50 tengeri mérföldre, vagyis körülbelül 93 kilométerre. A támadásról a brit tengeri kereskedelmi műveleti központ, az UKMTO is beszámolt. Az elkövetők kilétét ezekben az esetekben nem sikerült egyértelműen megállapítani.
November 8-án az Egyesült Arab Emírségek keleti partjainál, Khor Fakkan közelében is jelentettek egy tengeri biztonsági incidenst, november 10-én pedig egy, az Abu-Dzabiban működő ADNOC vállalathoz kötődő teherhajót ért támadás a tengeren. Ezek az esetek nem Abu-Dzabi városában történtek, de azt mutatják, hogy a térség hajózási útvonalai továbbra is veszélyeztetettek.
Katarban korábban ennél súlyosabb események is történtek. Február 28-án a katari hatóságok szerint Irán 83 ballisztikus rakétát és 12 drónt indított az ország ellen. A légvédelem ezek többségét megsemmisítette, két rakéta azonban elérte az Al-Udeid amerikai légibázist, egy drón pedig egy korai előrejelző radarállomást támadott meg. Március 5-én újabb támadási hullám következett, amelyben a katari tájékoztatás szerint 14 ballisztikus rakétát és négy drónt indítottak Iránból. Ezek a támadások nem az elmúlt néhány hétben történtek, de fontos előzményei a mostani biztonsági aggodalmaknak.
Abu-Dzabiban márciusban lehulló drónroncsok okoztak sérüléseket és anyagi károkat. Augusztus 31-én az Egyesült Arab Emírségeket újabb iráni drónincidens érintette. Az október végi és november eleji biztonsági jelentések viszont nem erősítettek meg újabb, közvetlenül Abu-Dzabi városát vagy az ország szárazföldi infrastruktúráját érő támadást. A jelenlegi fenyegetést elsősorban az újabb eszkaláció lehetősége és a környező vizeken folytatódó incidensek jelentik.
A környező országokban ugyanakkor az elmúlt hetekben is folytatódtak a támadások. Október 10-én a szaúd-arábiai Rijád nemzetközi repülőterét ért támadás súlyos személyi sérülésekkel és halálos áldozatokkal járt. November 8-án pedig a jemeni húszik által indított támadás elfogott lövedékeinek roncsai megrongálták a rijádi Aramco Tower több emeletét. Az eset jól mutatja, hogy még a sikeres légvédelmi elfogás sem feltétlenül akadályozza meg a földön keletkező károkat.
A Forma–1 döntését különösen érdekessé teszi, hogy a gyorsaságimotoros-világbajnokság, a MotoGP mezőnyében jóval erőteljesebb ellenállás alakult ki a katari verseny megrendezésével szemben. A Yamaha biztonsági megfontolásokból visszalépett a novemberi eseménytől, 19 versenyző pedig levélben jelezte, hogy nem szeretne Katarban rajthoz állni. A futamot végül megtartották, komolyabb biztonsági incidens nélkül. A Forma–1 vezetése ezt is figyelembe vehette a saját döntésénél, bár a két sportág eltérő személyzeti és logisztikai körülmények között működik.
Mohammed Ben Sulayem, a Nemzetközi Automobil Szövetség elnöke november 10-én egyértelművé tette, hogy a szervezet készen áll a két verseny lebonyolítására. A Forma–1 vezetése ugyanakkor továbbra is fenntartja a jogot a futamok törlésére, ha a helyzet veszélyessé válik.
A döntés gazdasági szempontból is jelentős. Katar és Abu-Dzabi fontos pénzügyi partnerei a sportágnak, és mindkét ország komoly befektetésekkel kötődik a Forma–1-hez. Katar állami befektetési alapja részesedéssel rendelkezik az Audi csapatában, Abu-Dzabi pedig a McLaren tulajdonosi hátteréhez kapcsolódik. Ezek a kapcsolatok ugyanakkor önmagukban nem bizonyítják, hogy a biztonsági döntést pénzügyi érdekek határozták volna meg.
A 2026-os világbajnoki címek sorsa már eldőlt: Kimi Antonelli megszerezte első egyéni világbajnoki címét, a Mercedes pedig a konstruktőri elsőséget. A katari és az abu-dzabi futamok tehát már nem a világbajnoki címért folyó küzdelemről szólnak, hanem a szezon lezárásáról, a további helyezésekről és a sportág kötelezettségeinek teljesítéséről.
