A mesterséges intelligencia (MI) európai jövőjéről és a szabályozási környezetről tartottak vitát az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén csütörtökön. A felszólalók egyetértettek a technológia sorsfordító jelentőségében, ám élesen megoszlottak a tekintetben, hogy a szigorú uniós keretrendszer megvédi-e a felhasználókat, vagy inkább a tengerentúlra üldözi a technológiai vállalatokat.
Jozef Síkela nemzetközi partnerségekért felelős uniós biztos a vitában kiemelte: a közelmúlt eseményei egyértelművé tették, hogy a technológia biztonságos elterjedéséhez elengedhetetlenek a megfelelő védőintézkedések. Meglátása szerint az uniós mesterségesintelligencia-rendelet (AI Act) kellő garanciát nyújt a felmerülő kihívások kezelésére. A cseh politikus hangsúlyozta, hogy a biztosítékok nem gátolják az innovációt, épp ellenkezőleg: a felhasználók és a vállalatok sokkal nyitottabbak az MI alkalmazására, ha megbízható keretekre támaszkodhatnak.
A biztos rámutatott, hogy a technológia kulcsszerepet játszhat az energiahálózatok irányításában, a daganatos betegségek gyógyításában, az élelmiszer-termelési előrejelzésekben és a szélsőséges időjárási jelenségek modellezésében. Ahhoz azonban, hogy ezeket a lehetőségeket maradéktalanul kiaknázzák, elengedhetetlen a kockázatok kezelése, valamint a szoros két- és többoldalú nemzetközi együttműködés.
Magyar bírálatok: túlszabályozás és tőkehiány
László András, a Fidesz EP-képviselője élesen kritizálta az uniós gyakorlatot. Felszólalásában arra figyelmeztetett, hogy a hazai cégek tíz százalékából négy már az unió elhagyását fontolgatja a terjeszkedéshez szükséges források hiánya miatt. Kiemelte az amerikai és az európai piac közötti drasztikus különbséget: míg az Egyesült Államokban a startupok hatszor-nyolcszor több kockázati tőkét képesek bevonni, addig Európában a rendelkezésre álló források 40 százalékát a technológiai fejlesztés helyett a bürokratikus szabályoknak való megfelelésre emészti fel a rendszer.
A politikus szerint az MI-rendelet jelenlegi formájában nem elegendő. Támogató üzleti környezetet, olcsó energiát, valamint a megfelelési szabályok alóli mentességeket és adókedvezményeket sürgetett az ágazat szereplői és befektetői számára. Úgy vélte, a magántőke csak akkor mozdul meg, ha a haszon meghaladja a világ más régióiban elérhető profitot, az európai „digitális szocializmus” pedig szerinte téves irány.
Schaller-Baross Ernő, a Fidesz másik EP-képviselője is az innovációt fojtogató túlszabályozás veszélyeire hívta fel a figyelmet. Arra kérte az uniós döntéshozókat, hogy ne ismételjék meg a hagyományos európai ipart meggyengítő hibákat a jövő technológiájának esetében. Példaként említette a 2020-ban elfogadott, majd 2025-ben megújított magyar MI-stratégiát, amely 2030-ig határoz meg célokat a kutatás-fejlesztés, az infrastruktúra-bővítés és a gazdasági alkalmazások ösztönzése terén, megelőzve ezzel a hazai startupok elvándorlását.
Dávid Dóra, a Tisza Párt EP-képviselője felszólalásában szintén a technológia gazdasági és egészségügyi hasznát emelte ki, ugyanakkor felhívta a figyelmet a benne rejlő kockázatokra. Szerinte a meglévő európai szabályozás mellett széles körű nemzetközi összefogásra van szükség a legfejlettebb modellek kordában tartásához. A politikus független értékelők bevonását szorgalmazta, akik még a piacra kerülés, illetve az irányításból való „kiszabadulás” előtt tesztelnék a rendszereket. Hozzátette: Magyarország olyan működőképes koncepciót kínál az Európai Unió Tanácsa számára, amely biztosíthatja, hogy a mesterséges intelligencia fenyegetés helyett valóban a társadalom javát szolgálja.
