Megsértette az uniós jogot Magyarország és Csehország azzal, hogy a nemzeti szabályozásuk rendszerszinten utat nyit a gyanúsítottak ügyvéd távollétében történő kihallgatásának, ha a védő nem érkezik meg egy megszabott határidőn belül – mondta ki csütörtökön közzétett határozataiban az Európai Unió Bírósága. A luxembourgi testület az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásában hozott döntésével mindkét eljárásban teljes egészében a brüsszeli testület keresetének adott helyt.
A bíróság megállapítása alapján a két tagállam joggyakorlata élesen szembehelyezkedik a büntetőeljárások során garantált ügyvédi segítségnyújtásról szóló közösségi irányelvvel. A magyar előírások szerint a hatóságok akkor is megkezdhetik a gyanúsított kihallgatását, ha a kirendelt vagy megbízott védő az őrizetbevételről kapott értesítéstől számított két órán belül nem fut be. Csehországban ugyanez a határidő 48 óra, de a cseh hatóságok akkor is lefolytathatják az eljárási cselekményt, ha a védő elérhetetlennek bizonyul.
A luxembourgi bírák nyomatékosították: a terhelteknek alapvető joguk van arra, hogy ügyvédjük személyesen jelen legyen, és érdemben, aktívan részt vegyen a kihallgatáson. Az uniós direktíva taxatíve, kimerítő részletességgel rögzíti azokat a rendkívüli körülményeket, amelyek egyáltalán alapot adhatnak az ügyvédi jelenléttől való átmeneti eltérésre. Ezzel szemben mind a magyar, mind a cseh jogrendszer általános érvénnyel ad felhatalmazást a védő nélküli eljárásra, fittyet hányva arra, hogy fennállnak-e a közösségi szinten megkövetelt kivételes indokok. Az ítélet hangsúlyozza: a jogszabály célja a tisztességes eljárás egységes garanciáinak megteremtése és a tagállami bíróságok közötti kölcsönös bizalom fenntartása.
Magyarországot egy további ponton is elmarasztalta a testület, mivel a hazai jogalkotás nem ültette át a jogi segítségnyújtásról való lemondás uniós előírásait sem. Bár a magyar jogi felfogás elidegeníthetetlenként kezeli a védelemhez való jogot, a gyanúsítottak a gyakorlatban határozhatnak úgy, hogy nem kérnek jogi képviseletet. A bíróság rámutatott: ez a döntés jogi természetét tekintve egyenértékű a lemondással, amelynek garanciális feltételeit az uniós irányelv szigorúan szabályozza. Mivel a magyar jogrendszer ezeket a garanciákat elmulasztotta átvenni, a testület ebben a kérdésben is kimondta a kötelezettségszegést – írta az MTI.
