Az Európai Unió üdvözli az Ukrajna és Oroszország közötti energetikai tűzszünetet, ha a felek betartják a megállapodást. Egyelőre azonban nincs jele annak, hogy Moszkva eleget tenne ennek – mondta Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő hétfőn Luxembourgban.
Az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve Kallas hangsúlyozta: a tűzszünetnek az energetikai infrastruktúra mellett az emberéletek védelmét is szolgálnia kellene. A közelgő hideg télre utalva kiemelte az energiaellátás biztosításának jelentőségét.
Úgy vélte, a megállapodást nem lehet pusztán az olajfinomítókra szűkíteni. Indoklása szerint Ukrajnában mindössze egy ilyen létesítmény található, Oroszországban viszont számos finomító működik, ezért ez a korlátozás elsősorban Moszkva számára lenne előnyös.
Az amerikai és az orosz elnök dízelmegállapodását érintő kérdésre a főképviselő közölte: az unió folytatja eddigi politikáját, és most újabb 1600 szankciós tételt fogad el.
„Nem szabad elfelejtenünk, hogy Oroszország indította el ezt a háborút, nyomást kell rá gyakorolnunk, hogy állítsa le. Ha Moszkva beszünteti a támadásokat, Ukrajnának sem lesz szüksége további önvédelmi intézkedésekre. Tulajdonképpen ez a tét” – jelentette ki.
Kallas a szankciós listára kerülő személyek és vállalatok kiválasztásának menetét is ismertette. A személyek és vállalatok azonosításához tagállami javaslatokat, hírszerzési adatokat és nyílt forrású információkat használnak. Az összegyűjtött adatokat külön eljárásban ellenőrzik és hitelesítik, a korlátozások bevezetésére pedig kizárólag megfelelően alátámasztott bizonyítékok alapján tesznek javaslatot.
„Ezúttal elsősorban az orosz hadiipari komplexumra összpontosítottunk” – hangsúlyozta Kallas. Elmondása szerint az újabb intézkedések azokat a cégeket is érintik, amelyek az orosz rakéták és drónok előállításához szükséges alkatrészeket gyártják vagy szállítják.
A listára felkerülnek olyan személyek is, akik jelöltként vagy szervezőként közreműködtek az Oroszország által megszállt ukrajnai területeken tartott választásokon.
A főképviselő értékelése szerint az eddigi szankciók mintegy ezermilliárd eurónyi forrást vontak el Oroszországtól, amelyet így Moszkva nem fordíthat a háború finanszírozására. Az orosz árnyékflottát sújtó korlátozások szintén jelentősen megnehezítik a háborús erőfeszítések pénzügyi hátterének biztosítását – tette hozzá.
Oroszország újabb és újabb megoldásokat keres a szankciók kijátszására, az Európai Unió ugyanakkor mind gyorsabban válaszol ezekre – közölte Kallas.
Megítélése szerint a korlátozások eredményesebbek lehetnének, ha az Egyesült Államok teljes mértékben összehangolná intézkedéseit az Európai Unióval és az Egyesült Királysággal.
A tanácskozásra érkező Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos a csatlakozási folyamat lendületéről beszélt. Hangsúlyozta azonban, hogy csak olyan országok kerülhetnek az unióba, amelyek stratégiai szempontból összhangban állnak a közösséggel, és hozzájárulnak annak biztonságához.
A tagállamok előző napi döntése nyomán a következő napokban Montenegróval, Albániával, Moldovával és Ukrajnával is kormányközi konferenciákra lehet számítani – ismertette a biztos.
Kos arra is kitért, hogy a csatlakozáshoz az uniós kül- és biztonságpolitika mellett a szankciós, energia- és infrastruktúra-politikához, valamint a jogállamisághoz való igazodás is szükséges.
Ukrajna reformtörekvéseit méltatva kiemelte: az ország a háború és a fennmaradásáért vívott küzdelem ellenére is eleget tesz az uniós csatlakozás követelményeinek.
„Remélem, hogy továbbra is széles körű nemzetközi támogatást kap ez az ország, amely rendkívüli teljesítményt nyújt. Nincs még egy olyan ország, amely ennyit teljesítene” – jelentette ki, írta meg az MTI.
