Az Európai Unió tagállamai komoly aggodalommal figyelik a londoni diplomácia manővereit. Az EU vezetése egyértelmű üzenetet küldött az Egyesült Királyságnak: ha a brit kormány továbbra is előzetes garanciákat követel magának a még formálódó „Made in Europe” iparvédelmi programmal kapcsolatban, azzal az egész Brexit utáni „újraindítási” folyamatot kockára teszi. Brüsszel szerint a britek irreális elvárásokat támasztanak egy olyan jogszabállyal szemben, amelynek véglegesítéséről még maguk az uniós tagállamok is éles vitákat folytatnak.
A brit kormányt komolyan nyugtalanítják Európa új, protekcionista jellegű törekvései. London ezért olyan garanciákat próbál kicsikarni Brüsszeltől, amelyek biztosítanák, hogy a brit vállalatokat nem éri majd hátrány az új uniós iparvédelmi szabályozás miatt. Az Európai Unió válasza azonban határozott: ez jelenleg lehetetlen.
Az EU „Made in Europe” nevű kezdeményezése, illetve az ahhoz szorosan kapcsolódó Ipari Gyorsító Törvény (IAA) még messze nem végleges; jelenleg is a blokk nehézkes, többlépcsős jogalkotási gépezetén rágja át magát. A csomag célja az európai ipar védelme és újjáépítése az egyenlőtlen külföldi versennyel szemben. Bár a tagállamok elvi szinten támogatják a kezdeményezést, a gyakorlati megvalósítás és a kivételek köre körül még komoly nézeteltérések vannak.
„Meglehetősen kontraproduktív megpróbálni összekapcsolni az Ipari Gyorsító Törvényt a kapcsolatok újraindításáról szóló csúcstalálkozóval, és emiatt elhalasztani a találkozót” – fogalmazott egy névtelenséget kérő uniós tisztviselő. Az EU álláspontja szerint lehetetlen egy olyan jogszabály hatásairól tárgyalni Londonnal, amelynek a szövege még el sem készült. Ráadásul az, hogy az Egyesült Királyságot miként kezelik majd az új rendszerben, csupán egy apró szelete az uniós tagállamok között zajló átfogó vitának.
A kulcsfontosságú csúcstalálkozó
Mindeközben a Brexit utáni kapcsolatok rendezését célzó – eredetileg Keir Starmer által kezdeményezett – brit-uniós csúcstalálkozó továbbra is határozatlan időre csúszik. Az eredetileg idén júliusra tervezett eseményen kellett volna lezárni a tárgyalásokat egy sor kritikus kérdésről, többek között az agrár-élelmiszeripari megállapodásról, a fiatalok mobilitását célzó vízumrendszerről és a kibocsátás-kereskedelmi rendszerek (ETS) összehangolásáról.
A Starmer-kormány összeomlása után azonban a csúcsot elhalasztották, és azóta sem tűztek ki új időpontot. Sokan arra számítottak, hogy az új brit miniszterelnök, Andy Burnham és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének keddi, az ENSZ-közgyűlés margóján tartott New York-i találkozóján bejelentenek egy novemberi dátumot, de ez végül elmaradt. A folyamatos késlekedés egyre nagyobb visszatetszést kelt a diplomaták körében, akik attól tartanak, hogy a felek makacssága az egész „újraindítási” folyamatot zsákutcába vezeti.
Magas kockázatú diplomáciai játék
Egy britpárti uniós diplomata, akinek országa támogatná az Egyesült Királyság bevonását a „Made in Europe” programba, óva intette Londont: „Azt tanácsolom az Egyesült Királyságnak, hogy ne szorítsa magát sarokba, és ne kösse az előrelépést az IAA-val kapcsolatos követeléseihez. A belső vita még javában tart az országok és az intézmények között. Ez a kérdés sokkal nagyobb az Egyesült Királyságnál. Van egy országcsoport, amely megpróbálja nyitva tartani az ajtót a britek előtt, de egyáltalán nem biztos, hogy sikerrel járnak.”
Egy másik uniós tisztviselő ennél is nyersebben fogalmazott, mondván, az Egyesült Királyság rendkívül kockázatos játékot űz, ha emiatt halogatja a csúcstalálkozót. „Az Egyesült Királyságnak jobban szüksége van a Made in Europe programra, mint a Made in Europe programnak az Egyesült Királyságra” – tette hozzá.
A jogszabály végleges formája valóban bizonytalan. A Bizottság eredeti javaslata a legtöbb ágazatban nem érintené hátrányosan az Egyesült Királyságot – a tisztviselők szerint a szigorítás főként az autógyártásra fókuszálna. Azonban a jogalkotási „trialógus” során (ahol a tagállamok, a Bizottság és az Európai Parlament egyeztet) több ország – a források szerint elsősorban Franciaország, Lengyelország, Olaszország és Görögország – sokkal keményebb, szigorúbb fellépést szorgalmaz a blokkon kívüli országokkal szemben. „Azt hiszem, az Egyesült Királyságnak inkább ezekben a tagállamokban és a Parlamentben kellene intenzíven lobbiznia” – jegyezte meg a britpárti diplomata.
A brit kormány álláspontja szerint a brüsszeli tervek új kereskedelmi akadályokat állítanának fel, ami egyértelműen sértené a Brexit-megállapodást. London hangsúlyozza: nem kiváltságokat vagy különleges mentességet kérnek, pusztán garanciát arra, hogy az EU tiszteletben tartja a már megkötött szerződéseket.
A miniszterelnök szóvivője New York-ban, a von der Leyennel folytatott megbeszélés után elhárította azokat a kérdéseket, miszerint London a „Made in Europe” vita miatt halogatná a csúcstalálkozót. „Nem fogunk folyamatos kommentárt fűzni a folyamatban lévő megbeszélésekhez, de a csúcstalálkozó időpontját valóban nem tűzték még ki” – mondta a szóvivő. „Szorosan együttműködünk az EU-val. Az Egyesült Királyság elkötelezett amellett, hogy szoros és megbízható partnerként lépjen fel, elsősorban a gazdasági és biztonsági együttműködésre fókuszálva. A kontinens közös nyomással néz szembe, a biztonsági fenyegetésektől kezdve az acélipari túltermelésig. Ezekre a kihívásokra a kollektív válasz a leghatékonyabb megoldás.”
Blair a vörös vonalak eltörlését követeli
Miközben a Burnham-kormány kívülről próbálja formálni Brüsszel szabályait, Tony Blair korábbi brit miniszterelnök radikális irányváltást sürget. Egy csütörtökön közzétett jelentésben Blair arra szólította fel a jelenlegi kabinetet, hogy törölje el a tárgyalások során eddig húzott „vörös vonalakat”, és az idei év végén esedékes tízéves tervében fektesse le egy megreformált EU-hoz való brit visszatérés menetrendjét – írta a Politico.
A munkáspárti politikus szerint az Egyesült Királyságnak aktívan részt kellene vennie Európa jövőjének alakításában. „Egyértelművé kell tennünk, hogy újra hivatalos, szoros kapcsolatot akarunk az EU-val. Ennek azonban egy olyan Európának kell lennie, amely hiteles reformúton jár; egy nemzetállamokra épülő Európának, amely képes valódi globális hatalommá válni” – fogalmazott Blair.
