Az Európai Uniónak „merész” javaslatokat kell mérlegelnie a klímaváltozás elleni küzdelem magas költségeinek fedezésére – nyilatkozta Teresa Ribera, az Európai Bizottság versenypolitikai és zöld átállásért felelős vezetője.
Ribera felvetette, hogy az EU-nak meg kellene vitatnia egy nagyobb közös költségvetés, a közös hitelfelvétel, valamint a fosszilis energiahordozókból származó nyereségre kivetett extraprofitadó lehetőségét. Ezek biztosíthatnák a klímaálló európai gazdaságok és társadalmak kialakításához szükséges, több százmilliárd eurós beruházásokat.
„A kihívás mértéke jelentős és tartós, ami masszív állami és magánpiaci beruházásokat igényel, ezért sürgősen meg kell határozni a megfelelő eszközöket” – fogalmazott írásbeli nyilatkozatában a politikus. „A nemzeti költségvetések és a hagyományos európai források önmagukban nem lesznek elegendőek. A közös fenyegetésekkel szemben együtt erősebbek és hatékonyabbak vagyunk. A klímabiztonság ugyanolyan szintű kollektív ambíciót érdemel.”
Bár Ribera konkrét javaslatokat nem tett, hozzátette: „Eljött az ideje, hogy megnyissuk a vitát arról, hogyan tudjuk finanszírozni a ránk váró kihívásokat. Egyelőre nincs egyértelmű válasz a láthatáron. Kérdés, hogy nagyobb költségvetési mozgástérre, növelt közös büdzsére, a zöld eurókötvények szélesebb körű használatára, vagy António Guterres ENSZ-főtitkár javaslatának újraélesztésére van-e szükségünk, amely a nagy olajtársaságok megadóztatását célozza egy rezilienciaalap létrehozása érdekében.”
A javaslatok várhatóan vegyes fogadtatásra találnak. A magasabb kiadások és a közös adósság gondolata elutasítást válthat ki a blokk takarékosabb országaiból, például Németországból, amely már most is a Bizottság által javasoltnál eleve kisebb uniós költségvetés mellett érvel. Ugyanakkor Németország, Portugália, Olaszország, Lengyelország, Ausztria és Ribera szülőhazája, Spanyolország is szorgalmazza az olajtársaságokra kivetett extraprofitadót a közelmúltbeli energiaár-sokkok miatt. Az iráni háború kezdete óta a fosszilis tüzelőanyaggal foglalkozó vállalatok dollármilliárdos többletprofitra tettek szert, Guterres pedig korábban többször is tett már hasonló adóztatási javaslatokat.
Ribera az idei nyári szélsőséges időjárás hatásait intő jelként említette. Wopke Hoekstra klímavédelmi biztos szavaira rímelve kiemelte, hogy a kontinensnek sürgősen be kell fektetnie az éghajlatváltozás hatékonyabb kezelésébe. Az Európai Bizottság becslései szerint a blokknak évi 70 milliárd euróra van szüksége a felmelegedő világ fenyegetéseire való felkészüléshez.
„A klímaváltozás már most hatással van a gazdaságra és az emberek jólétére” – mondta, megjegyezve, hogy „a francia GDP a hőség miatt stagnál; a kórházak sürgősségi osztályai nem tudnak megbirkózni a megnövekedett terheléssel; gátakat kell felrobbantani az atomerőművek hűtése érdekében, miközben az erdőtüzek és a terméskiesések emberéleteket és az élelmezésbiztonságot veszélyeztetik.” A katasztrofális nepáli áradásokra utalva hozzátette: „Eközben a távolban gleccseromlások és több száz ember halálának rémisztő képeit látjuk.”
Ribera szerint az európai országok egyáltalán „nincsenek felkészülve” a klímaváltozás súlyosbodására. „Nem tudjuk magunkat biztosítani mindezek ellen a kockázatok ellen, és az állami költségvetések sem lesznek képesek mindent fedezni.” Emiatt minden területen „merész megközelítést kell alkalmazni az éghajlat-politikában” – érvelt. „Európának komoly összegeket kell befektetnie a felkészültségbe és az ellenálló képességbe.”
Az Európai Bizottság jelenleg is dolgozik egy intézkedéscsomagon, amelynek célja Európa klímaváltozásra való felkészültségének javítása, és amelyet várhatóan októberben vagy novemberben mutatnak be. Ribera hangsúlyozta, hogy ehhez a blokknak növelnie kell a pénzügyi mozgásterét is – írta a Politico.
„Az eszközök nélküli ambíció azzal a kockázattal jár, hogy puszta vágyálom marad, konkrét eredmények nélkül” – figyelmeztetett. „És nem vesztegethetünk több időt.”
