Miközben Riga a sorsdöntő választásokra készül, Andris Kulbergs miniszterelnök azt mondja, hogy a frontvonalban lévő nemzetek viselik a Moszkvával való szembenézés költségeinek túl nagy részét.
Lettország miniszterelnöke, Andris Kulbergs 7 milliárd eurót kér Brüsszeltől az Oroszországgal való szembenállás katonai és gazdasági költségeinek fedezésére, miközben egyre nagyobb a nyomás az ország Moszkvával szembeni keményvonalas politikája miatt.
A pénzt az EU következő hétéves költségvetéséből, egy új Versenyképességi Alap keretében biztosítanák. Kulbergs szerint erre azért van szükség, hogy ellensúlyozzák a megnövekedett védelmi kiadásokat és az Oroszországgal folytatott kereskedelem összeomlását, amely Moszkva teljes körű ukrajnai inváziója óta következett be – mondta a miniszterelnök a POLITICO-nak.
A Riga által kért összeg a Lettország számára a következő hétéves időszakra tervezett, 15,1 milliárd eurós védelmi kiadások csaknem felét tenné ki.
A követelés különösen érzékeny időszakban érkezik. Lettország Európa egyik legelkötelezettebb Ukrajna-támogatója, és Oroszország teljes körű inváziója óta jelentősen növelte védelmi kiadásait. Eközben a szankciók és a kétoldalú kereskedelem összeomlása súlyosan visszavetette azokat a gazdasági kapcsolatokat, amelyek korábban kelet felé irányultak.
Az október 3-i parlamenti választások közeledtével azonban egyre nagyobb támogatást kapnak azok a pártok, amelyek szerint Rigának többet kellene követelnie az EU-tól az Oroszország elleni szankciók és az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás miatt.
Az Európai Bizottság a 2028–2034-es uniós költségvetésben jelentősen növelné a védelmi célú kiadásokat. Ennek része egy 125,2 milliárd eurós biztonsági, védelmi ipari és űrprogram is az Európai Versenyképességi Alapon belül. Ez azonban uniós szintű projektek finanszírozását szolgálná, és nem jelent Lettországnak előre elkülönített 7 milliárd eurót. A teljes költségvetésről ráadásul továbbra is tárgyalnak a tagállamok és az Európai Parlament.
Kulbergs szerint Lettország különleges figyelmet érdemel, mivel hitelből finanszírozza a védelmi kiadásait, miközben Európa biztonságát is szolgálja.
„A költségvetési hiányunkat a maximumra növeljük […], és ebből az adósságból fizetjük […] egész Európa védelmét” – mondta a miniszterelnök.
Kulbergs szerint ráadásul a lett védelmi kiadások jelentős része végül a gazdagabb nyugat-európai országok gazdaságába áramlik vissza. Lettország többek között Németországból, Franciaországból, Spanyolországból, Svédországból és Hollandiából vásárol fegyvereket.
„Mi tápláljuk az ő gazdaságaikat” – tette hozzá.
Választási nyomás
Ennek az érvelésnek egy jóval élesebb változata is megjelent a választási kampányban.
Ainārs Šlesers veterán populista üzletember, akinek pártja az Európai Parlament jobboldali Patriots for Europe frakciójához tartozik, úgy véli, Lettországnak kompenzációt kellene kapnia azért, hogy támogatja az Oroszország elleni uniós szankciókat.
Šlesers elítéli Moszkva invázióját, és szerinte Ukrajna támogatását folytatni kell, ugyanakkor úgy véli, Lettország hosszú távon nem képes egyedül viselni ennek költségeit.
„Veszteségeink vannak… arról beszélünk, hogyan támogassuk Ukrajnát, de közben mi is áldozatok vagyunk” – mondta a POLITICO-nak rigai kampányközpontjában.
Az EU-szankciók meghosszabbításával kapcsolatban Šlesers kijelentette, hogy Lettországnak „cserébe támogatást kell kapnia”. Arra a kérdésre, hogy ez azt jelentheti-e, hogy Riga esetleg nem támogatja a szankciók meghosszabbítását, nem helyezett kilátásba vétót, de azt sem zárta ki.
„Nem akarok most vétóról beszélni. Azt hiszem, békés megoldást fogunk találni” – mondta.
Šlesers, akinek korábban üzleti kapcsolatai voltak orosz oligarchákkal, úgy véli, hogy hosszabb távon helyre kell állítani a gazdasági kapcsolatokat Moszkvával, és a háború mielőbbi lezárását sürgeti.
„Vannak dolgok, amelyeket nem tudunk helyettesíteni, mert ha egy szomszédos országról van szó, amellyel történelmileg összekötnek bennünket a szálak […], akkor meg kell találnunk a megfelelő modellt.”
Szerinte az, hogy Ukrajna átad-e területeket Oroszországnak, Ukrajna döntése kell, hogy legyen. Ugyanakkor arra is hivatkozott, hogy korábban más országok – köztük Lettország – is veszítettek területeket Oroszországgal folytatott konfliktusok után annak érdekében, hogy békemegállapodást kössenek.
Kulbergs jobbközép pártja jelenleg vezeti a közvélemény-kutatásokat, de a választások után kialakuló koalíció döntheti el, mennyiben változik Lettország Oroszországgal kapcsolatos politikája.
A második helyen álló, szélsőjobboldali és Oroszország-barát Szuverén Hatalom párt helyreállítaná a kapcsolatokat Moszkvával, ám a mainstream pártok kizárják vele a kormányzati együttműködést. A harmadik helyen álló Šlesers viszont reálisabb koalíciós partner lehet, és Kulbergs sem zárta ki, hogy együtt kormányozzanak.
A negyedik helyen álló balközép Progresszívek szintén Kulbergsszel szeretnének kormányt alakítani, ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy Šlesers bevonása fokozatosan enyhíthetné Riga Oroszországgal szembeni álláspontját.
„Száz százalékig biztos vagyok benne, hogy Lettország Oroszországgal kapcsolatos külpolitikája idővel enyhülni fog” – mondta Andris Šuvajevs, a párt miniszterelnök-jelöltje a POLITICO-nak.
Kemény fellépés Oroszországgal szemben
Az ősszel várható újabb uniós szankciócsomag előtt Kulbergs teljes körű uniós vízumtilalmat sürgetett az orosz állampolgárokkal szemben. Az EU tagállamai 2025-ben több mint 630 ezer vízumot adtak ki orosz állampolgároknak.
A legutóbbi szankciós csomag kidolgozásakor Franciaország és Olaszország ellenezte az orosz katonákra vonatkozó általános beutazási tilalmat, arra hivatkozva, hogy ezt az uniós vízumszabályoknak kellene rendezniük, nem pedig a szankcióknak. Az északi és keleti tagállamok ezzel szemben szigorúbb korlátozásokat szorgalmaztak.
A végül elfogadott megállapodás megteremtette a jogi és politikai alapot az orosz katonák és a háborúban részt vevő egykori katonák beutazásának megakadályozására, a konkrét alkalmazás időzítését azonban a tagállamokra bízta.
„Megőrültünk?” – kérdezte Kulbergs a késlekedés miatt. „Megengedjük, hogy az orosz katonák vízumot kapjanak – olyan emberek, akik ukránokat ölnek a csatatéren.”
A lett miniszterelnök azt is sürgette, hogy az EU vizsgálja felül a mintegy 210 milliárd eurónyi, Európában befagyasztott orosz állami vagyon Ukrajnának történő átadását. Szerinte nem szabad hagyni, hogy az attól való félelem, hogy Moszkva a háború után jogi vagy egyéb lépéseket tesz, meghiúsítsa ezt.
Kulbergs bírálta António Costa, az Európai Tanács elnökének döntését is, hogy kommunikációs csatornát nyitott a Kremllel. Szerinte erről „az összes uniós országnak közösen” kellene döntenie.
A Kremllel folytatott bármilyen kapcsolatfelvételt „haszontalan gyakorlatnak” nevezte. Szerinte semmi nem utal arra, hogy Vlagyimir Putyin tárgyalni akarna, és az egyeztetések csupán „lélegzetvételnyi időt” adnának Oroszországnak, hogy felkészüljön a következő lépésre.
Mi történhet a háború után?
Annak ellenére, hogy Lettország gyakorlatilag megszakította kapcsolatait keleti szomszédjával, és Kulbergs keményvonalas álláspontot képvisel Moszkvával szemben, a miniszterelnök szerint a jövőben „nyitottnak kell lennünk” a kapcsolatok helyreállítására.
Ennek feltétele szerinte az lenne, hogy Oroszország jóvátételt fizessen Ukrajnának, és a háborús bűncselekmények felelőseit bíróság elé állítsák. Példaként a háború utáni Németországot említette.
„Elszigeteljük Németországot emiatt? Nem. Ez a bűntudat elfogadásáról, a rossz cselekedetek elismeréséről, a büntetésről és a jóvátételről szól” – mondta.
Kulbergs szerint ugyanakkor egy esetleges tűzszünet után „a határ bizonytalansága csak fokozódni fog”. Attól tart, hogy a valódi kihívást egy újabb migrációs hullám jelentheti: több százezer, a háború által „tönkretett” katona térhet vissza a frontról jobb élet reményében, miközben mások menekülni próbálnak, és közben összeomolhat az orosz hadigazdaság.
