Európai Unió

Elfogadták az Európai Demokráciapajzs megerősítését célzó javaslatokat

A dokumentum sürgeti, hogy az Európai Unió csökkentse függőségét a külföldi technológiáktól

A külföldi beavatkozás, a hibrid fenyegetések és a dezinformáció elleni fellépést célzó javaslatcsomagot fogadott el kedden az Európai Parlament Európai Demokráciapajzs (EUDS) elnevezésű különbizottsága.

Elfogadták az Európai Demokráciapajzs megerősítését célzó javaslatokat
Képünk illusztráció
Fotó: NurPhoto via AFP/Nicolas Economou

Az uniós parlament közleménye szerint a dokumentum az információmanipuláció, a kritikus infrastruktúra védelme, a digitális és médiarendszerek ellenálló képessége, valamint a polgári felkészültség területén fogalmaz meg intézkedéseket, amelyek hozzájárulhatnak az európai demokráciapajzs létrehozásához.

A jelentés vizsgálatot sürget a korábbi magyar kormány idején hivatalban lévő tisztviselők által az uniós és tagállami intézmények ellen folytatott állítólagos kémtevékenységre utaló bizonyítékok, valamint az Oroszországgal történt feltételezett érzékeny információmegosztás ügyében.

A képviselők jogilag kötelező erejű szabályozással létrehozandó, külön költségvetéssel rendelkező Európai Demokratikus Ellenállóképességi Központ felállítását támogatják. Az intézmény valamennyi tagállam részvételével működne, magában foglalná a jelenlegi együttműködési mechanizmusokat és válságkezelési képességeket, valamint alkalmazkodna a változó fenyegetésekhez.

A jelentés Oroszországot nevezi meg Európa demokratikus integritását fenyegető elsődleges veszélyként, kiemelve a kritikus infrastruktúrát érő kibertámadásokat, szabotázsakciókat, kémkedést és jelzavarási műveleteket. A dokumentum szerint hasonló tevékenységekben Fehéroroszország, Kína, Irán és Észak-Korea is érintett.

A képviselők az uniós ügynökségek megerősítését, valamint az orosz dezinformációt segítő szereplők és a szankciók kijátszásában közreműködő, különösen kínai, nem uniós szervezetek elleni szankciók kiterjesztését szorgalmazzák. Egyúttal összehangolt uniós választ sürgetnek Oroszország azon gyakorlatára, hogy uniós állampolgárokat, újságírókat és európai parlamenti képviselőket tiltólistára helyez.

A jelentés azt javasolja, hogy február 24-ét az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdetét európai felkészültségi nappá nyilvánításák, egy uniós válságriasztó alkalmazást és a háztartások felkészítését szolgáló tájékoztató kiadványok bevezetését szorgalmazza.

A dokumentum sürgeti, hogy az Európai Unió csökkentse függőségét a külföldi technológiáktól, különösen az amerikai technológiai vállalatoktól és a kínai hardverektől, valamint a kritikus nyersanyagok beszerzésében megbízhatóbb partnerekre támaszkodjon.

Az online beavatkozások elleni fellépés részeként a képviselők gyorsabb platformreakciókat követelnek a választási manipulációk, különösen a botok által vezérelt kampányok ellen. Emellett javasolják a mesterségesen előállított tartalmak egyértelmű megjelölését, a hiteles források nagyobb láthatóságát, valamint a dezinformáció finanszírozását elősegítő mechanizmusok visszaszorítását.

A választások védelme érdekében intézkedéseket sürgetnek a rosszindulatú „deepfake” tartalmak és a csalárd hirdetések ellen, a női jelöltek fokozott védelmét, valamint a választási infrastruktúra kritikus infrastruktúraként történő besorolását. Emellett a pénzmosás elleni uniós szabályok teljes körű végrehajtását, a kriptoeszközök adományozóinak azonosítását és az európai választási együttműködési hálózat reformját is javasolják.

A dokumentum a szabad és független média hosszú távú finanszírozását, az illegális kémszoftverek tilalmának hatékony érvényesítését és az oknyomozó újságírók különleges védelmét is szorgalmazza.

A jelentés külön támogatást sürget az uniós küldöttségek részéről a tagjelölt országok – köztük Ukrajna, Moldova, a nyugat-balkáni országok, Örményország és Georgia – számára a külföldi információmanipuláció elleni fellépésben, továbbá intézkedéseket kér a transznacionális elnyomás és a migráció politikai eszközként való felhasználása ellen.

Lakos Eszter, a Tisza párt EP-küldöttségének delegációvezetője a keddi szavazással kapcsolatos közleményében úgy hangsúlyozta: „a demokrácia és a szabad sajtó védelme az európaiak közös érdeke”.

„Mi, magyarok a saját bőrünkön tapasztaltuk, milyen károkat okozhat egy, lopott közpénzmilliárdokból kiépített állami propagandagépezet, amelynek egyetlen célja a polgárok módszeres megvezetése. A Fidesz tizenhat év alatt szisztematikusan leépítette a független médiát, dezinformációs kampányt folytatott a magyarok ellen és nem védte meg az állampolgárokat a külföldi információs- és kiberbeavatkozásokkal szemben” – fogalmazott.

Hozzátette: jelenleg azon dolgoznak, hogy a magyarok saját, tájékozott döntést hozhassanak.

„Mert a propaganda elleni legjobb pajzs a gondolkodó ember – aki kérdez, megkérdőjelez, ellenőriz, és tisztában van azzal, hogy mit fogyaszt” – áll Lakos Eszter közleményében.

Kapcsolódó írásaink