Uniós műveleti terv kidolgozását sürgette a ciprusi elnök

„Anélkül, hogy aktiváltuk volna a 42.7-es cikkelyt, a közel-keleti válság idején öt tagállam azonnal reagált” – idézte fel az EU Tanácsának soros elnöki tisztét betöltő Ciprus államfője a találkozóra érkezve.

Ezzel arra utalt, hogy Spanyolország, Franciaország, Görögország, Olaszország és Hollandia drónelhárító hadihajókat küldött a térségbe, hogy segítsék Ciprus védelmét, miután a múlt hónapban egy Libanonból indított iráni gyártású drónnal támadást hajtottak végre a szigeten található brit támaszpont ellen.

„Arról fogunk tárgyalni, hogyan adjunk tartalmat” a mechanizmusnak, „és mi történne, ha egy tagállam úgy dönt, hogy aktiválja” – mondta a ciprusi elnök.

Az EU-szerződés 42.7-es cikkelye kimondja, hogy ha egy uniós ország fegyveres támadás áldozata lesz a saját területén, a többi tagállam köteles minden rendelkezésére álló eszközzel segítséget nyújtani. Ezt a záradékot eddig csak egyszer alkalmazták: 2015 novemberében, a párizsi dzsihadista terrortámadások után kértek támogatást a tagállamoktól az Iszlám Állam terrorhálózat elleni fellépéshez és a nemzetközi műveletekhez.

A ciprusi informális uniós csúcstalálkozó munkavacsorával kezdődik, amelyen az előzetes közlések szerint Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője ismerteti egyebek között az Európai Bizottság állásfoglalását arról, hogyan működhetne a gyakorlatban a szóban forgó cikkely. A kérdés uniós nyilatkozók szerint azért is összetett, mert az uniós védelmi együttműködés átfedésben lehet a NATO kollektív védelmi kötelezettségével az EU azon tagállamainak esetében, amelyek a katonai szövetségnek is tagjai.