Energiaválságból húznak hasznot a multinacionális cégek?

A német, olasz, spanyol, portugál és osztrák pénzügyi tárcák vezetői fogalmaztak meg ezzel kapcsolatban közös felhívást a brüsszeli végrehajtó-testület felé, a felszólításban arra hívták fel a figyelmet: egy hasonló lépés egyértelmű jelzést fog küldeni, hogy azoknak, akik profitálnak a háború következményeiből, hozzá kell járulniuk a lakosság terhe enyhítéséhez.

„A jelenlegi piaci torzítások és fiskális korlátok közepette az Európai Bizottságnak gyorsan ki kell dolgoznia egy hasonló hozzájárulási eszközt EU-szinten, szilárd jogi alapon”

– írták.

A mostani felhívásban emlékeztettek a 2022-es keltezésű, Wopke Hoekstra uniós klímavédelmi biztosnak címzett levélben írottakra is, ebben már az orosz–ukrán háború kitörése miatt is felvetették egy vészhelyzeti adó bevezetésének ötletét, így törve le az elszabaduló energiaárakat.

Németországban üresek a benzinkutak, Angliában jegyrendszer jöhet – Nyugat-Európa most eszmél arra a kegyetlen valóságra, amely miatt Magyarország már hosszú évek óta kongatja a vészharangot

Az Unió ugyan már 2022-ben vészhelyzeti intézkedéseket vezetett be, miután az elhibázott brüsszeli szankciók nyomán Oroszország visszafogta a gázellátást. Ezek közé tartozott az európai gázárak korlátja, az energiaipari vállalatok többletnyereségére kirótt adó, valamint a gázfogyasztás csökkentésére irányuló célok.

Magyarország ezzel szemben évek óta két fajsúlyos tényszerűségre hívja fel a figyelmet a háború és az energiapolitika összefüggéseit illetően:

• Az európai – különösen a német – jólét az európai technológia és az olcsó orosz kőolaj és földgáz találkozása miatt alakulhatott ki.
• A multinacionális vállalatok valamennyi válsághelyzetet igyekeznek kihasználni indokolatlan áremelés bevezetésére és extraprofit realizálására.

A kormány még a háború kitörése évében, 2022 nyarán vezetett be extraprofitadót 8 érintett ágazat – köztük az energiapiac – multinacionális kulcsszereplőivel szemben, az erről szóló részletszabályok a 496/2022. (XII. 7.) Korm. rendelet az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló rendelkezésben, a Magyar Közlöny 2022. évi 93. számában jelentek meg.

A mostani energiaválságot a orosz szénhidrogén-import kiesése mellett tovább súlyosbítja az is, hogy Teherán lezárta a Hormuzi-szorost válaszul a márciusi amerikai–izraeli légicsapásokra. Az iráni háború hatásai már most érezhetők a nyugat-európai töltőállomásokon:

Németországban már most vannak benzinkutak, ahol kifogyott az üzemanyag, Anglia pedig hetekre van az üzemanyag jegyrendszer bevezetésétől. Magyarországon ezzel szemben a kormány védett árat vezetett be a benzinre és a gázolajra, a március 9-én hatályba lépett rendelet szerint a benzin literenként legfeljebb 595 forintba, a gázolaj pedig 615 forintba kerülhet a töltőállomásokon.

A bevezetés idején Orbán Viktor elmondta: az intézkedéssel a magyar embereket, a mezőgazdászokat és a vállalkozásokat kívánják megvédeni az üzemanyagárak emelkedésétől. Orbán Viktor közölte, hogy az árak fenntartása érdekében megnyitják az állami tartalékkészleteket is - írja a hirado.hu.

Hozzátette: a védett ár kizárólag magyar rendszámú, magyar forgalmi engedéllyel rendelkező járművekre vonatkozik. A lépésre azért volt szükség, mert a közel–keleti konfliktus miatt jelentősen emelkedett a kőolaj világpiaci ára, valamint az is hozzájárult, hogy leálltak a szállítások a Barátság kőolajvezetéken. Orbán Viktor miniszterelnök szombaton egyeztetett Robert Fico szlovák kollégájával – ezt közösségi oldalán jelentette be –, mivel szerinte súlyos és gyorsuló energiaválság fenyegeti Európát, amelyet energiahiány és az árak emelkedése kísérhet.

A magyar és a szlovák miniszterelnök ezért az uniós készletek mielőbbi feltöltését sürgették.