Megfelelő mennyiségű bevitele elengedhetetlen, túl nagy dózis azonban káros

A molibdén fontos szerepet játszik a kéntartalmú aminosavak anyagcseréjében, a különböző gyógyszerek és külső forrásból bevitt toxinok (méreganyagok) metabolizmusában. A molibdén felszívódásának folyamata nem teljesen ismert. A felnőttek bélrendszerében az étrendben található molibdén 40-100%-a, míg csecsemők esetén szinte az összes molibdén felszívódik. Kiválasztódásáért a vesék felelősek, raktározásáért pedig a máj, vesék, mellékvesék és a csontok.

A molibdén a legkülönbözőbb élettani folyamatokban játszik fontos szerepet. Elsősorban a molibdopterin szerkezeti összetevőjeként található meg a szervezetben, amely a szervezet által szintetizált kofaktor, és négy enzim működéséhez szükséges: szulfit-oxidáz, xantin-oxidáz, aldehid-oxidáz, mitokondriális amidoxim-redukáló komponens (mARC).

A molibdén fontos szerepet játszik a kéntartalmú aminosavak és heterociklusos vegyületek (pl. purinok és pirimidinek) metabolizációjában – ezek a vegyületek többek között a DNS építőkövei; gyógyszerek és toxinok metabolizmusában (és ártalmatlanítása) a kiválasztás előtt.

A megfelelő molibdénszükségletet az ételekben található molibdén általában kielégítően fedezi egészséges ember kiegyensúlyozott táplálkozása esetén. A molibdénhiány ritka állapot, ezért a molibdén szintjét jellemzően nem értékelik a vérvizsgálatok során. A molibdén szérumszintje 0,28 ng/ml és 1,17 ng/ml között van.

A szervezet számára szükséges molibdénmennyiséget magas molibdéntartalmú ételek fogyasztásával biztosíthatjuk.

A molibdén többféle formában kapható, többek között molibdén-klorid; nátrium-molibdát; molibdén-glicinát és molibdén aminosav kelát formában.

Magas molibdéntartalmú élelmiszerek többek között a hüvelyesek; a teljes kiőrlésű gabonák; a marhamáj vagy a tej- és tejtermékek.

Az élelmiszerekben lévő molibdén mennyisége az öntözéshez használt vízben lévő molibdén mennyiségétől függ. Az ivóvíz általában csak kis mennyiségű molibdént tartalmaz. Az élelmiszereken a molibdéntartalom feltüntetése nem kötelező, emiatt az erre vonatkozó információk elérhetősége meglehetősen limitált.

Kiegyensúlyozatlan étrend mellett kialakuló molibdénhiányról eddig még nem számoltak be, csak 1981-ben egyetlen esetben, amikor a beteg teljes parenterális, vagyis az emésztőrendszert kikerülő mesterséges táplálásban részesült, mely nem tartalmazott molibdént.

Molibdénhiány jellemzően genetikai mutáció nyomán alakulhat ki: az ún. molibdén-kofaktor-hiány ritka anyagcsere-rendellenesség. A betegség nyomán a molibdopterin bioszintézise akadályozott, ami rontja a szulfitot metabolizáló enzimek működését. Ez encephalopathiához (agyi működés zavar) és görcsrohamokhoz vezet. Az idegrendszeri károsodás ilyen esetben nagyon súlyos, általában születés után néhány napon belül halálhoz vezet.

Bár a molibdén nagyon fontos nyomelem, melynek megfelelő mennyisége szükséges a szervezet egészséges működéséhez, a túlzott bevitele káros lehet. Az akut túladagolás meglehetősen ritka, a molibdénben gazdag élelmiszerek fogyasztása jellemzően nem okoz túladagolásos tüneteket, mivel a molibdén gyorsan kiválasztódik a vizelettel.

A molibdéntúladagolás tünetei az ízületi fájdalom; a köszvény tünetek és a magas húgysavszint a vizeletben.