Négy tényező fiatalít minket biológiailag

A barátság öregedésgátló tényezőként hat. Egy amerikai tanulmány, amely több mint 2100 felnőtt adatait vizsgálta, kimutatta: azok az emberek, akik stabil társadalmi kapcsolatokkal rendelkeznek, sejt szinten lassabban öregszenek. Biológiai életkoruk átlagosan évekkel alacsonyabb a tényleges életkoruknál – függetlenül a jövedelmüktől vagy életmódjuktól. A szoros barátságok csökkentik az gyulladásos értékeket, erősítik a DNS-t, és így védik a betegségektől, amelyek általában az életkor előrehaladtával gyakoribbá válnak.

A kutatócsoport ehhez egy új indexet fejlesztett ki, a „Cumulative Social Advantage” (CSA) indexet. Ez méri, hogy az emberek mennyire vannak bevonva a társadalomba – vagyis mennyi bizalmat, támogatást és tartozást tapasztalnak a mindennapi életben. Az eredmény: aki stabil barátságokat ápol, biológiailag lassabban öregszik – még hasonló életkörülmények mellett is.

Négy társadalmi tényezőnek van erős hatása a hosszú élettartamra

Az új CSA-index több elemből áll – minél több elem teljesül, annál erősebb a védelem. Négy társadalmi tényező döntő jelentőségű:

• Tartozás: Aki közösség részének érzi magát – legyen az család, szomszédság vagy egyesület –, az fizikailag is profitál belőle.
• Bizalom: A kölcsönös bizalom erősíti a biztonságérzetet és stabilizálja a szervezetet.
• Rendszeres kapcsolattartás: A szoros barátságok, a gyakori beszélgetések és a megbízhatóság elősegítik az egészséget.
• Elkötelezettség: Akár önkéntes munkáról, egyházi közösségről vagy sportcsoportról van szó – aki részt vesz benne, mérhetően egészségesebben él.

Minél magasabb a CSA-érték, annál fiatalabbnak tűntek a résztvevők sejtjei. A tudósok összehasonlították a biológiai és a tényleges életkort. Ehhez két bevált módszert alkalmaztak: a GrimAge-t és a DunedinPACE-t. Mindkettő vérminták alapján méri, hogy a test molekuláris szinten milyen gyorsan öregszik.

Az eredmény: azoknak az embereknek, akiknek sok és stabil társadalmi kapcsolataik voltak, jelentősen alacsonyabb volt a biológiai életkoruk – még akkor is, ha már idősebbek voltak - írja a focus.de.

A társadalmilag integráltak alacsonyabb gyulladásértékekkel rendelkeztek

A csapat emellett vérértékeket is vizsgált, hogy jeleket találjon krónikus gyulladásokra – például interleukin-6 (IL-6) vagy CRP. Ezek a markerek olyan betegségek korai jeleinek számítanak, mint a szívroham, a stroke vagy a cukorbetegség.

Itt is kiderült: azok, akik szociálisan jól integráltak, alacsonyabb gyulladásos értékeket mutattak. Ez erősebb immunrendszerre és jobb védelemre utal az életkorral összefüggő betegségek ellen.

A hosszú távú kapcsolatok erőteljesebben befolyásolják az öregedési folyamatot

Az akut stresszt jelző hormonokat, mint a kortizol vagy az adrenalin is megmérték. Itt azonban nem mutatkozott egyértelmű összefüggés az interperszonális kapcsolatokkal. Ez arra utal, hogy inkább a hosszú távú kapcsolatok, mint a rövid távú stressz hatnak az öregedési folyamatra.

Érdekes volt viszont, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezőknek minden esetben jobbak voltak az értékeik. Az iskolai végzettség erősebb tényezőnek tűnt, mint a jövedelem.

A gyermekkori élmények is szerepet játszanak

A tanulmány azt is kimutatja, hogy nem minden embernek vannak ugyanolyan feltételei az egészséges öregedéshez. Az afroamerikai háttérrel rendelkező résztvevők átlagosan magasabb gyulladásos értékeket mutattak és gyorsabban öregedtek. A kutatók feltételezik, hogy ennek oka lehet a strukturális hátrányos megkülönböztetés, a diszkrimináció, a rosszabb hozzáférés az egészségügyi ellátáshoz és a krónikus mindennapi stressz.

A gyermekkori élmények is szerepet játszanak. Azok, akik korán életükben támogatást és biztonságot tapasztalnak, felnőttkorukban gyakran jobban be vannak épülve a társadalomba, ami pozitív hatással van fizikai egészségükre.