Milyen hatása van napi több kávénak?

A Karolinska Intézet kutatói Mendel-féle randomizációt alkalmazva elemeztek két, a koffein lassabb anyagcseréjével összefüggő genetikai variáns adatait. Kiderült, hogy azoknál az embereknél, akiknél ez a genetikai variáns hosszabb ideig tartja meg a koffeint a szervezetben, körülbelül 19%-kal alacsonyabb a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata – függetlenül az elfogyasztott kávé mennyiségétől. Ez a védőhatás körülbelül 43%-ban a testtömegindex kismértékű, de statisztikailag szignifikáns csökkenésével és a zsírtömeg körülbelül 0,57 kg-os csökkenésével magyarázható.

Érdekes módon nem találtak hasonló összefüggést a szív- és érrendszeri betegségekkel, beleértve a stroke-ot és a ritmuszavarokat is. Ezért az anyagcsere-előnyök valószínűbb, hogy a koffein hosszan tartó jelenlétéhez kapcsolódnak a szervezetben, mint a kávé más összetevőihez vagy a fogyasztás sajátosságaihoz.

Ezek az eredmények rávilágítanak az egyéni különbségek fontosságára az étrend egészségre gyakorolt ​​hatásának felmérésekor, bár hosszú távú klinikai vizsgálatokra lesz szükség a végleges ajánlások kidolgozásához.