Mit igyunk a bélrendszer egészségéért?

A kefirfogyasztás a mikrobiom egyensúlyának változásaival jár, ami hozzájárulhat az emésztő-, az immun- és az anyagcsere-rendszer egészségéhez.

Ezt állítja a News-medical, a kefir egészségre gyakorolt ​​hatásairól szóló, tudósok által végzett nagyszabású tanulmány. A tudósok megjegyezték, hogy a tejsavbaktériumok erjesztik a tejtermékeket, metabolizálják a laktózt és tejsavat termelnek. A tejsav mellett a mikrobák bakteriocineket, katelicidint, szén-dioxidot, acetaldehidet és hidrogén-peroxidot is termelnek, amelyek potenciálisan gyengíthetik vagy elpusztíthatják a gyakori bélrendszeri kórokozókat.

Antimikrobiális baktériumokat is találtak a kefirben. Az ecetsav és metabolitjai, amelyek szintén megtalálhatók a kefirben, fokozhatják a vékonybél motilitását, javíthatják a vastagbél véráramlását, és segíthetnek fenntartani a hám homeosztázisát.

A kefir élesztőt tartalmaz, amely antimikrobiális, antioxidáns és gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek olyan állapotokban, mint az irritábilis bél szindróma és a Crohn-betegség.

Tanulmányok kimutatták a kefir fogyasztása utáni különféle hatásokat. Például kritikus állapotú betegeknél a kefir növelte a bélmikrobiota egészségi indexét, annak ellenére, hogy a diverzitása csökkent. Nőknél jelentősen megnőtt a baktériumok száma, valamint javult a fizikai funkciók és a mentális egészség.

A tudósok azt is megállapították, hogy a kefirfogyasztás megváltoztatja a tejsavbaktériumok számát a bélmikrobiomban, ami hozzájárulhat a bélrendszer és az általános egészségi állapot változásaihoz. Például tanulmányok kimutatták, hogy a kefir éhgyomorra fogyasztva pozitív változásokat okoz az inzulinszintben, valamint normalizálja a vérnyomást.

Azt is megállapították, hogy a kefir fogyasztása csökkentette a fogszuvasodást okozó baktériumok szintjét mind felnőtteknél, mind gyermekeknél.