Tudta, mi minden nyüzsög a fogkeféjén?

Ritkán gondolunk bele, de fogkefénken valójában meglehetősen változatos ökoszisztéma él. Mintha csak a sörték egy sűrű erdőt alkotnának, amelyet naponta kétszer átmenetileg elönt az árvíz, igazi mocsárvidékké és bőséges tápanyagforrássá varázsolva ezt az apró környezetet – írja a hazipatika.com.

Jelen pillanatban is jó eséllyel mintegy 1-12 millió baktérium és gomba élősködik a fogkefénken, összesen több száz különböző faj képviseletében, és akkor még nem beszéltünk a vírusokról. A nedvesség, illetve a szánkból származó nyál, elhalt hámsejtek és ételmaradványok összessége lényegében mindent megad az említett mikroorganizmusok számára, amire csak szükségük lehet az életben maradáshoz és szaporodáshoz. Joggal merülhet fel tehát a kérdés, hogy vajon megbetegedhetünk a rendszeres fogmosás nyomán? És egyáltalán honnan kerülhetnek kórokozók a fogkefénkre?

Marc-Kevin Zinn, a németországi Rajna–Waali Alkalmazott Tudományok Egyeteme mikrobiológusa a BBC-nek nyilatkozva elmondta: alapvetően három forrásból kerülhetnek mikroorganizmusok a fogkefékre: a felhasználók szájából, bőrfelületéről, valamint a környezetből, ahol az adott eszközt tároljuk.

Sok esetben azonban már akkor is megtalálhatók mikrobák a sörték között, amikor még csak éppen kibontjuk a frissen vásárolt terméket. Legalábbis erre utalnak egy 2012-ben megjelent brazil tanulmány eredményei. A kutatók összesen 40 fogkefét vásároltak különböző gyártóktól brazíliai boltokban, és a minták felében már a csomag felbontásakor is ki lehetett mutatni számos baktériumfaj jelenlétét.

Zinn ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a használatban lévő fogkeféken található mikroorganizmusok zöme lényegében ártalmatlan. Többségük eleve a szájüregünkből származik, beleértve olyan fajokat, mint a Rothia dentocariosa, a Streptococcus mitis vagy az Actinomyces baktériumnemzetség tagjai. Ezek mind a szájüregi baktériumflóra természetes módon előforduló, jóindulatú képviselői. Mi több, a fogkefe fején megtapadva és elszaporodva még előnyös hatással is lehetnek egészségünkre azáltal, hogy kiszorítják onnan azokat a mikrobákat, amelyek potenciálisan fogszuvasodást idézhetnének elő a szájban elszaporodva.

Előfordulhatnak ugyanakkor valóban aggodalomra okot adó szennyeződések is a sörtéken. „A legfontosabbak ezek közül azok a Streptococcus és Staphylococcus fajok, amelyek fogszuvasodást okozhatnak” – magyarázza Vinicius Pedrazzi, a brazíliai Sao Pauló-i Egyetem fogorvostudományi professzora. Hozzáteszi továbbá, hogy bizonyos mikrobák fogágybetegséget is kiválthatnak, ha a fogkeféről a szájba kerülve elszaporodnak. Sőt, különböző kutatásokból ismert, hogy olyan baktériumok és gombák is tenyészhetnek a fogkeféken, amelyeknek úgymond semmi dolguk nem lenne ott: beleértve például a főként emésztőrendszeri fertőzések kapcsán ismert Escherichia coli és Pseudomonas aeruginosa baktériumokat, vagy éppen az Enterobacteriaceae család család egyes tagjait. Szintén külön említést érdemes a Klebsiella pneumoniae, a kórházi fertőzések egyik gyakori felelőse, valamint a Candida gomba, a szájpenész kiváltója.

Ezek a mikroorganizmusok származhatnak akár a vízből, amellyel a fogkefénket öblítjük, a kezünkről, illetve megannyi további környezeti forrásból.

„Azért úgy gondolom, a legtöbb ember nem betegszik meg a fogkeféjétől” – árnyalja a képet Erica Hartmann, az amerikai Northwestern Egyetem környezeti mikrobiológiával foglalkozó kutatója. Hartman azt vizsgálja munkája során, hogy az egyes mikroorganizmusok hogyan tudnak túlélni valós környezetben. Eddigi tapasztalatai alapján pedig meg van győződve arról, hogy a vécéből származó aeroszol valójában nem jelent akkora veszélyt, mint amennyire félünk tőle. Kutatócsapatával egy korábbi kísérlet során összesen 34 – önkéntesek által beküldött – fogkefét elemeztek, és a kapott mintákban jóval kevesebb széklethez köthető baktériumot találtak, mint azt előzetesen várták volna. Ráadásul más kutatásokból az rajzolódik ki, hogy ezek a kórokozók eleve nem élnek túl különösebben hosszú ideig a szabad levegőn.

Más a helyzet a vírusok esetében. Az influenza- és a koronavírusok például több órán keresztül is fertőzőképesek maradhatnak a fogkeféken, míg az ajakherpesz vírusa két napig is aktív maradhat. Olyan helyeken, ahol sok ember használ közös fürdőszobát, például kollégiumokban, ez is egy potenciális utat kínálhat fertőzések terjedésére. Nem véletlen az az általános közegészségügyi tanács, hogy soha ne osztozzunk személyes higiéniai eszközeinken senkivel, de még arra is ügyeljünk, hogy fogkefénk ne érjen mások fogkeféjéhez, ha közös helyen tároljuk. Mindazonáltal Hartmann szerint kevésbé indokolt az aggodalom tartós együttélés esetén. Mint mondja, kutatások igazolják, hogy az együtt élő embereknél sokkal inkább hasonló a szájüregükben előforduló mikrobiom összetétele, mintha két idegent hasonlítanánk össze.

Zinn saját kutatásai, mind más, független kutatások egyaránt arra utalnak, hogy a sörték között antibiotikumrezisztens baktériumok is előfordulhatnak, még ha viszonylag kis mennyiségben is. Az ezek által okozott fertőzéseket sokkal nehezebb lehet kezelni, mivel képesek kibújni az ellenük alkalmazott gyógyszerek hatása alól. A boltokban kaphatók olyan fogkefék is, amelyek a gyártók ígéretei szerint vagy olyan anyagokból készültek, vagy olyan bevonattal rendelkeznek, amely révén antimikrobiális hatással bírnak, ezáltal nem tudnak rajtuk elszaporodni a baktériumok.

A legjobb, amit tehetünk, ha fogmosás után hagyjuk az eszközt fejével felfelé letéve szobahőmérsékleten megszáradni. Számos vírus, beleértve az influenzát és a koronavírust is, kiszáradva egyszerűen lebomlik. Mindazonáltal egyes baktériumok, például a fogszuvasodásban jelentős szerepet játszó Streptococcus mutans, akár 8 órán keresztül is életképesek maradhatnak a sörték között megbújva. Ha viszont legalább 12 óra eltelik két fogmosás között, akkor kevésbé kell számolni az általuk okozott veszéllyel. Az Amerikai Fogászati Szövetség (ADA) javaslata szerint nem érdemes továbbá zárt helyen vagy a fogkefefejet tartóba zárva tárolni a fogkefét, mert ez szintén kedvez a mikroorganizmusok elszaporodásának.

A fogkefe tisztán tartásában közreműködhetnek akár a fogkrémek is, amelyek közül kaphatók antimikrobiális tulajdonsággal rendelkező készítmények, és amelyek így valamelyest lassíthatják a baktériumok szaporodását. Ugyancsak hasznos, ha használat után alaposan kiöblítjük a fogkefe sörtéit: ez sem fog minden szennyeződést maradéktalanul eltávolítani, de csökkenti a mikroorganizmusok számát. A még hatékonyabb sterilizálás érdekében célszerű lehet 1 százalék ecettartalmú vizes oldatba áztatni a kefe fejét, bár ez a módszer kellemetlen ízt eredményezhet a következő fogmosásnál. Hasonlóképpen hatékony megoldás, ha ecet helyett antiszeptikus hatású szájvizet használunk az oldat elkészítéséhez, és abba áztatjuk 5-10 percre a fogkefét. Pedrazzi azt javasolja, a fertőtlenítéshez keressünk olyan szájvizet, amelynek klórhexidin-tartalma legalább 0,12 százalékos, vagy amely legalább 0,05 százalékos cetilpiridinium-klorid-tartalommal bír.

Fontos az is, hogy kellő rendszerességgel cseréljük fogkefénket. A töredezett, hajlott sörtéken még könnyebben megtelepednek a nemkívánatos mikrobák. Éppen ezért a fogorvosok széles körben elterjedt tanácsát követve célszerű legalább negyedévente új fogkefét vásárolni, a régit pedig kidobni a szemétbe.