A paleolit diéta csupán egy mítosz

A régészek szerint az a feltételezés, hogy őseink kizárólag hússal táplálkoztak – és hogy a „húsevő” divatdiéta valamilyen módon visszanyúlik azokba az időkbe – csupán mítosz.

Kiderült, hogy az emberek sokkal régebb óta fogyasztanak feldolgozott növényi élelmiszereket, mint azt korábban gondolták, és ennek eredményeként számos előnyt élveznek.

Az új kutatás cáfolja a „paleolit húsfogyasztók” népszerű mítoszát, és helyette azt mutatja, hogy őseink a történelem előtti időkben sokféle növényi erőforrást használtak, földimogyorót tároltak és fogyasztottak, valamint főzött keményítőtartalmú gumókat.

A kutatók számos tanulmányt áttekintettek, amelyek a növényi élelmiszerek őskori emberek általi korai használatára utalnak, és felfedezték, hogy a „komplex növényi feldolgozás” kritikus fontosságú volt fajunk sikeres elterjedésében a bolygón.

„Gyakran úgy beszélünk a növények felhasználásáról, mintha az csak a mezőgazdaság megjelenésével vált volna fontossá” – mondta Anna Florin, a Journal of Archaeological Research című folyóiratban megjelent tanulmány szerzője, írja az Independent.

„A világszerte tett új régészeti felfedezések azonban azt mutatják, hogy őseink már több ezer évvel korábban őrölték a vadmagokat, pépesítették és főzték a keményítőtartalmú gumókat, és méregtelenítették a keserű dióféléket” – mondta Dr. Florin, az Ausztrál Nemzeti Egyetem régésze.

A kutatók rámutatnak, hogy az emberi test nem arra lett tervezve, hogy a fehérjét optimálisan energiává alakítsa. Májunk korlátozott kapacitással rendelkezik a fehérjék építőköveinek, az aminosavak vérszintjének fenntartására. Ez azt jelenti, hogy a túlzottan húsos étrend „fehérjemérgezés” kockázatával járhat.

„Ez a korlátozás abszolút „fehérjeplafont” szab az emberi étrendnek, amely becslések szerint napi 250-300 g” – írják.

„A növényi eredetű élelmiszerek tehát nemcsak fontos tápanyagokat és több biológiailag hasznosítható energiát biztosítanak szénhidrátok formájában” – jegyzi meg a tanulmány –, „hanem a fehérjén túlmenő szükséges kalóriákat is”.

A kutatók megállapították, hogy a korai emberek a Galileai-tó délnyugati partján dolgozták fel az élelmiszereket, ahol több mint 150 000 fosszíliát találtak, amelyek a növények gyűjtése és feldolgozása után maradtak fenn a 23 000 éves Ohalo II régészeti lelőhelyen.

A fosszíliák között olyanokat azonosítottak, amelyek kiemelkedtek a rengeteg elszenesedett fűmag miatt, köztük vad gabonafélék és többféle apró magvú vadfű.

A kutatók emellett a növényi élelmiszerek feldolgozásának nyomait is megtalálták, köztük „főzés, pörkölés és őrlés” nyomait.

Ezek a folyamatok lehetővé tették, hogy a növényi élelmiszerekből származó tápanyagok és energia hatékonyabban „felszabaduljanak” és emészthetővé váljanak, valamint ízletesebbé váljanak – állítják.

„A növényi élelmiszerek feldolgozásának képessége lehetővé tette számunkra, hogy felszabadítsuk a kulcsfontosságú kalóriákat és tápanyagokat, és globálisan számos környezetbe beköltözzünk és boldoguljunk” – mondta Monica Ramsey, a tanulmány másik szerzője.

„Fajunk növényeket kedvelő, eszközöket használó ínyencekként fejlődött, akik szinte bármit vacsorává tudtak alakítani.”